Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

sen falazva (Németh, 2007). A XIX. sz.-ban ÉNy-ról Csengerújfalu és Csenger, K-ről Óvári. Vetés, Szamosdob, D-ről Szamosdob, Ny-ról Domahida határolta (Pesty, 1864). — M. Csengerbagos, R. Boghiş, j. SM. (Hnt. 1892, 1043: 4719 kh.). BAJNOKFÖLDE Ld. Vasvári 2. alatt! BAKVA-BAKVE 1414: p. Bakwe (Zs. IV, 2736); 1450: pr. Bakva (DL 55458). A település feltűnésekor, 1414-ben Bátori Péter: fia János, György fia: János és Szaniszló fia: István panasza szerint Petri, Csomaköz, Részege, Katoly, Tyúkod, Ura, Bakwe és Vetés birtokokon lakó nemesek jogtalanul használják Száldobágy és Éger erdeiket és a Szaniszló birtokhoz tartozó földeket. 1450-ben Hunyadi János kormányzó parancsolja meg Szabolcs m.nek, hogy különítse el e pusztából a Vajai Vitus és felesége, Erzsébet által Petenyeházai „Nyíri" Gergelynek elzálogosított részt. — Az első esetben Börvely, az utóbbiban Bagda nevének elírásával állunk szemben. BALKÁNY Ld. Dob és Hirip 2. alatt! BALKFALVA 28. 1411: v. Balkfalwa (DF 273747 = LO Stat. D-231); 1424: p. walahalis: Balkfalua (LO Stat. D-197; Wenzel 1857:64); 1491: p. wolachalis: Balkfalwa (DL 27972). A falu a nevét Balk román vajdáról, szatmári ispánról (1377-88) kapta. 1411-ben Zsigmond király, mint Nagybánya város tartozékát [Lazarevics István] szerb despotának adományozza. 1424-ben ennek ellenére Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin kezén találjuk, amikor azok birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Balkfalva az előbbieknek jutott. 1447-ben Hunyadi János kormányzó itt állítja ki több oklevelét (DL 68995). 1491-ben a román lakosságú birtokot II. Ulászló király Bélteki Drágfi Bertalannak ítéli azzal, hogy az Kővár (Közép-Szolnok m.) régi, igaz határán belül fekszik, amit korábban Hunyadi János kormányzó (1446-52) Drágfi Miklóstól erőszakkal elfoglalt és Asszonypataka várához csatolt. Ekkor Közép-Szolnok m.-hez számították. —Tévesen azonosították Bajfaluval (Dăneşti); Csánki (I, 552) a Közép-Szolnok m.-i Balkonia—Balkona birtokkal veszi egynek. Ismeretlen helyen fekszik. BALOGJÁNOSI 29. 1414: p. BalogJanosy (Zs. IV, 1645); 1416: p. Balogianosy al. nom. Kysianosy (Uo. V, 2429); 1445: p. BalogJanosy (DL 39561 =LK 9/1931/88, 107. reg.); pr. BalogJanosy... intra m-s p-num Janosy et Hodaz (DL 39556; Uo. 90, 114. reg.); 1447: t. Balogh Janossy (DF222317 = LOAA nro. 39); 1448: p. Balog Janosy (DL 39569 = LK 9/1931/92. 123. reg.); é.n. [1451]: pr. Baloghjanossy (LO AA. nro. 2); 1454: pr. BalogJanosy (DL 62312); pr. Balogjanossy (DF 222530 = LO AA. nro. 3); pr. BalogJanosy (DF 222553 = LO AA. nro. 26); 1459: pr. Balog Jánosi (DF 222823 = LO AA. nro. 72); pr. Balogjanossy (DF 211237 = LO Stat. C-94). A település a XIV. sz. végéig Kisjánosi = Iklód része volt, abból vált ki 1394-ben, amikor a Kántor cs. jánosi ága megvásárolta (DF 283974=LO Acta Bercsényiana 11-20). Erre a tényre a derzsi ággal szemben 1414-ben hivatkoznak is. A megvásárolt s akkor még lakott földdarab névadója az 1285-ben említett „Balog" János ispán, szabolcsi szolgabíró (Piti 2004, 5). A Sza-