Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

boles m.-i Balogjánosiból/Ramocsaházáról való család ( 1394: Geo. J. St-i de Balogh inp-ne Ramochahaza residentem DF220186=LO AA. nro. 6, Id. még: Németh 1977, 32) leszármazottait később is Balognak nevezik (pl. 1402: Geo. /diet./Balogh DL 31351; TT. 1901, 56). A Jánosi Kántorok hodászi ága 1416-ban határjelekkel akarta elkülöníteni Hodászt Kisjánosi, másképp Balogjánosi felől, ám ennek az Iklódiak ellentmondtak. 1445-től a Kántor-prédiumok közös sorsában osztozik, kivéve néhány esetet. 1447-ben Jánosi „Kántor" László balogjánosi részeit Derzsi László magának lefoglalta. Egy évvel később az országbíró arra szólítja fel Jánosi „Kántor" Lászlót és Pétert, Derzsi Gergelyt és Lászlót, Barla fiait, Lászlót és Istvánt valamint Hodászi Albertet, hogy atyai rokonaikkal, Derzsi Lászlóval és Jánosi „Kántor" Mihállyal Balogjánosi és Rét birtokaikon/!/ is megosztozzanak. — Kántorjánosi határába olvadt, az 1859. évi, lappangó kataszteri térképen még feltüntették Balog Jánosi pasztá-t. BALOTAFALVA 30. É.n. [1390 u.]: v. BaZ[otafalua] ... in C-u Zathmariensi habit. (DF 283976; DocVal. 474); 1424: p. walahalis: Balathafalua (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64); 1463: p. Balothajalva (DF 222984 = LO AA. nro 11 ). A hn. vagy szláv eredetű (jelentése 'mocsár, mocsaras hely'), vagy szláv eredetű puszta szn.ből keletkezett magyar névadással. Az Erdődalja kerülethez tartozó [Szamos bal parti] királyi falut 1390 után Mária királynő Szász fiainak, Balk mester, vajdának, Drág vajdának és Jánosnak [a Bélteki és Drágfi cs. ősei] adományozza. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Balotafalu az előbbieknek jutott. 1463-ban Bélteki Sandrin fia: Mihály panasza szerint e birtokára is [Meggyesi] Móric fiai: István és László familiárisaikkal és udvari-i jobbágyaikkal rátörtek, a jobbágyokon hatalmaskodtak, egyeseket megöltek és elhurcoltak, a falut felprédálták. Egy Bartfalván lakó jobbágy neve Balatha(-i) Tivadar (1494: DL 71056). — M. Balotafalu (1907), R. Aciua, j. SM. (Hnt. 1892, 980: 947 kh.). BÁN(-HÁZA) 31. É.n. [1312]: mg. Sr./. Iwanka de Baan (AOkl. III, 319; ErdOkmt. II, 198/2); 1321: p. Joankabanhaza (AOkl. VI, 136); 1323: Jo. diet. Cherth de C-u Zathmariensi (LK 3/1925/ 230; Uo. VII, 459); 1329/358: p. Iwankabanhaza (Györffy I, 597; Uo. XIII, 169); 1354/ 406>413:p. Banhaza (Zs. IV, 1291); 1354: ~ (DL 4452; A. V, 233); 1354/354-379 k.: ~ (DF219466 = LOAA. nro. 31); 1354>413: ~ (Zs. IV, 1291); 1354/406>520: ~ (DL 62433); 1364: ~ (DL 5319; A. V, 29); 1372: Geo. f-i Mich-i de ~ (DF 260934; DocTrans. XIV/14, 217); 1373/393: p-nariam in dicta Iwankahaza habit. (DL 78094; Zichy IV, 513); 1375: Nic.f. Mich-is de Banhaza, p. ~ (F. IX/5, 70); 1415: Geo. de ~ (Zs. V, 230, 248). A hn. a bán méltóságnévnek és a birtokos személyraggal ellátott ház 'lakóhely, otthon fn.nek az összetétele. A tatárjáráskor (1241) elpusztult falu - melyre egy elrejtett 443 db-os friesachi dénárokból álló éremlelet utal (MNM 134/1883) - eredeti nevét nem ismerjük. Újratelepítője és névadója a Gutkeled nb-i Adony fia: Ivánka (1278-1325). A lakóhely Ivánka fia: István mester nevében tűnik fel, aki hű szolgálataiért I. Károly királytól Endrédi Füle fia: István hűtlenné vált fiai: Tamás és István Maryn (Maron, Kraszna m.) földjét v. birtokát kapja. Mint [a Gutkeled nb-i] Csörc (diet. Cherch =„Szegény") János birtoka a Bihar m.-i Libő ( 1321 ) és Nagymihály határosa (1329). „Cherth" János Szatmár m.-i nemesként Váradon (Bihar m.) eskütárs (1323). Őt, mint Ivánkabánháza-i nemest 1344-ben János németi plébános elé idézik Vajai Ábrahám fia: János fiai: László és Miklós ellenében felelni arról, hogy Ivánkabánháza