Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

VETÉS 546. 1265/762: r. Vetys eccl-e S. St-i de Varadino, in qua est eccl. S. Nic-i (Szirmay II, 135; F. IV/3, 297; VII/1, 330; RAII/1, 1835; XVIII-XIX. sz.-i másolatai: DF 258541, 258545; Vetési cs. lajstroma, I. cs. 231. sz.); 1273/428: ve. t-m Jo-is cognatí mg-i Erne (DL 98307; F. V/2, 73; Károlyi I, 9; RA II/2-3, 2348); + 1294/550/XVIII.: Ben. de VetésIM (DL 95523; RA II/4, 3967); é.n. [1317 k.]: relicte Elye baniJ-e Mich-is de Vetys (DL 97773); 1312/312: p. Vetés (A. I, 250; Károlyi I, 39-41; AOkl. III, 221, 234); 1320: Dat. in Vethes (A. I, 565; Kállay I, 104; Uo. V, 812); 1321: Dat. in Vetys (Zichy I, 200; Uo. VI, 180); 1323: Dat. in ~ (Uo. VII, 488); Dat. inv. Weies (Uo. VII, 485); 1324: Dat. in Vethes (Kállay I, 214; Uo. VIII, 494); 1325: Veteis (Uo. IX, 57-8); p. Vetés (Károlyi I, 62; Uo. IX, 81); Dat. in Veteis (Uo. IX, 158, 403); 1325/ XVIII.: in cong. nostra gener. in C-s de Zothmar in v. Wethes (Uo. IX, 492); 1325: ~ (Uo. IX, 490); in v. ~ (Uo. 491); ~ (Uo. 492); é.n. [1323-26 k.J: Dat. in v. Vethes (DL 47843); 1329>352:p. Wetes (DL 98570; Károlyi I, 210); 1332-4/PpReg.: Cosmassac. de Vetus, Nie. sac. de Vetes (Vat. 1/1, 122, 134); 1334: p. Wethys (DF 260601 ); 1364: p. Vettys—Vetys (DL 50269; Fejérpataky Ek. 287); 1364/383: ~ (DF 247890; DocTrans. XIV/12, 253, 475); 1344 [o:1364]/398: ~ (DL 96698); 1364/XVIII.: ~ (DL 98586); 1399: Nic.f. Pauli. Laur. f. Petri, Ambrosii f. suus de Vetes (C. Tóth: Lelesz I, 283); 1433: eccl. par-lis S. Nicolai de Wetes (Lukcsics II, 263); 1435: p. Vethes (DL 98916; Károlyi II, 155). A hn. a magyar vetés 'gabonával bevetettföldterület' fn.-ből keletkezett. 1265-ben V. István ifjabb király a váradi (Bihar m.) Szent István-egyház [a váradelőhegyi premontrei prépostság] e [Szamos bal parti] lakatlan földjét - amelyet az egyház [a Kaplony nb-i] György fia: Kristóf ispán adományából bírt - visszaszerzi és [a Kaplony nb-i Józsa fia:] András fia: Simon ispánnak adja. Ugyanakkor Simon vetési birtokának az őt illető részét Mike [unoka]öccsének ajándékozza. 1273-ban Csedrek határjárásában említik [az Ákos nb-i] Ernye bán anyai rokona [a Kaplony nb-i Illés bán fia:] János [Vetéssel azonosítható] földjét, irányt jelző helyként. Egy 1294-re hamisított XV. sz. végi oklevél szerint III. András király Vetési Benedeket megerősíti az Ugocsa m.-i Kökényesd és Váralja birtokok 'A-ben. 1317 körül [a Kaplony nb-i] Vetési Mihály fia: Illés bán [Mike bátyja, talán Karászi (Szabolcs m. ) Sándor szörényi bán familiárisa] özvegye, Klára végrendelkezik Péter szatmári plébános előtt. 1312-ben [a Kaplony nb-i] Péter fia: Péter [a Vetési cs. őse], „Ördög" András [a Károlyi cs. őse] és Endus fia: György [a Vadai cs. őse] mesterek igényt tartottak elhunyt rokonuk, [Vadai „Szakállas"] Mike fia: András birtokaira, így Vetésre is. Mindhármuk beiktatásakor vállalják, hogy András Vetésen elő anyjának (Mike özvegyének) élete végéig megengedik az ittlakást, hozomány és hitbér fejében pedig 50 M.-t­16-17-17 M.-s részletekben - fizetnek neki, addig övé a birtok haszonélvezete. 1320-2 l-ben, 1323-25-ben Szatmár m. 4 szolgabírája itt ad ki oklevelet, bírói és részben nádori közgyűlés székhelye. 1325-ben „Ördög" András és fiai: Miklós, Mihály és Marhard, Péter fiai: „Zonga" (Zunga) Péter és Márton [a Csomaközi cs. őse], valamint ugyanazon Péter fia: János [a Bagosi cs. őse] fiai: Simon és János megosztoztak birtokaikon. Vetés felét Endus fiai. másik felét Pé­ter fiai és János kapták azzal a megszorítással, hogy a vetési egyház kegyúri jogából csak Pé­ter/l/fiai: János és Endus [o: Simon] részesülnek. Az 1329. évi osztáskor Vetés „Zonga" Pé­ternekjutott. A Kaplony nb-iek (de genere Kopplen) 1334. évi osztozásakor a birtok a régi határok között a templom kegyúri jogával együtt szintén Péteré lett. 1354-ben Csomaközi Pé­ter fia: Márton mester, Bagosi „Nagy" Simon és „Zonga" Péter fiai: Pál és Miklós pert indítot­tak [a Turul nb-i] Széplaki (Bihar m.) Lőrinc fia: Gergely fiai: Lőkös, Turul, György, Gergely, István és Simon, valamint Serefel fia: István ellen Lőrinc leánya, Anna, Márton anyja/!/és Si­mon, Pál és Miklós avus-a leánynegyede miatt. A per 1416-ban zárult, amikor Borsi (Bihar

Next

/
Oldalképek
Tartalom