Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
m.) Mihály fiait, Mihályt és Miklóst kötelezik a leánynegyed kiadására Anna unokája/!/, Tamás váradi prépost részére [Madzsar I. helytálló véleménye Karácsonyival (II, 293; III, 117-8) szemben: Anna „Zonga" Péter felesége! Vö. DL 50285; Fejérpataky Ek. 289]. 1364-ben Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc megosztoznak birtokaikon, így Vetésen is. A Ny-K-i irányú utca egyik oldala K-i irányban - apjuk házát kivéve - Lőrincé, a másik házsora Pálé lesz, a Szamos felé szabad utat engedve; az É-D-i 2 házsoros utca Pálé marad. Az utca Cséke felé eső végén Lőrinc, a Gelénes felé eső végén - ahol telkek vannak elpusztult épületekkel - Pál telepíthet jobbágyokat. A Szamoson lévő malom jövedelme fele-fele arányban illeti meg Lőrincet és Pált. Vetési Pál fia: Miklós, Péter fia: Lőrinc és fia: Ambrus kijelölt királyi ember a Károlyiak és a Bátoriak perében ( 1399). 1435-ben Vetési [Lőrinc fia:] Ambrus fiai: István, György és Mihály, valamint Vetési János fia: Miklós e birtokukon is egyenlően megosztoznak. 1458-ban Vetési Albert veszprémi püspöknek, királyi alkancellárnak Mátyás király engedélyezi, hogy vetési birtokukon, a Szamoson révet állítsanak fel, azt az átkeléshez szükséges hajókkal, tutajokkal és más felszerelésekkel ellátva, minden átkelőtől vámot szedjenek ( 1458/459/486: DF 247906; iktatás: 1459: DF 212492 /LO Stat. V-128/; Száz. 23 /1889/ VIII, 95; 1458//1569: DL 107667). Csékével határos ( 1415: Zs. V, 1281). A Vetési cs. utolsó férfitagja a 25 éves Lajos volt ( + 186312-25; RómerXV, 114). Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó - Szent Miklós tiszteletére szentelt (1265, 1433) - egyházának Kozma papja 1333-ban 3 g., Miklós papja 1334-ben 3 g. és 10 d. pápai tizedet fizetett. Az r.k. templom [ma; református] „méltóságos, a boltozatot nem kell javítani, a kapu fölött faragott kép, a szentély és sekrestye repedt, hasadt" (Acta C. ). A XV. sz.-i gótikus templomának szentélye boltozott, a toronyba nyíló kapuja csúcsíves (Henszlmann 1864, 156-7). A D-i oldalán, az ajtó fölött a Vetési cs. címere (rajz), A.V monogrammal (Vetési Albert püspök, 11486; Römer XV, 115). A templom alaprajza Henszlmann I. hagyatékában Kassán volt (Gerecze 1906, 777). AXIX. sz.-ban Szatmárnémeti, Zsadány, Szamosdob és Bagos határolta (Pesty, 1864). — M. Vetés, R. Vetiş, j. SM. (Hnt. 1892, 1659: 5130 kh.). VEZEND 547. 1219/550: prist-o Giliano de v. Voznad [o: Vozand] (VR. 6.§, 234; ErdOkmt. I, 100); 1262: t. ...Wezendvoc. in C-u Zathmariensi exist. (DL 98502; Károlyi I, 2); 1262/302: ~ (DL 98510; F. VI/2, 330-1; Károlyi I, 34; AOkl. I, 193); 1262/302/383: ~ (DL 98648); 1284: í. ~ (DL 98507; Károlyi I, 16); 1327: p. ~ voc. in C-u Zothmariensi exist. (TGy. 1836/IX, 836; AOkl. XI. 40, 300-1, 543); 1358>366: p. Vezend (DL 98951; Károlyi I, 267); 1381: p. Bezentheluke (DL 98633; Uo. I, 377); 1396: p. Wezend... p. similiter ~ voc. habitatoribus destituta penes dictum ß-mEr, ... alie Vezend (Zs. I, 4331); 1419: p. Wezend (DL 98833; Károlyi II, 49); 1435: p. Vezend in Zathmariensi C-us exist. (DL 98916; Uo. II, 155). A hn. szláv eredetű. A magyar régi venez—veniz 'vénicfa, uénicszil, Ulmus laevis' fanévnek d képzős származéka. Más feltevés szerint idegen nyelvi eredetű köznévből keletkezett -nd helynévképzővel. A falu 1219-ben Gelénes poroszló nevében tűnik fel, aki irinyi és penészleki emberek ügyében jár el. 1262-ben [a tatárjáráskor elnéptelenedett] földet, - amelyet már eddig is Kereki (Bihar m.) János ispán bírt 35 M.-ért zálogban - az ispotályosok magyarországi mestere, Ferrustan újabb 15 M.-ért részlegesen átengedi. Az oklevelet hasonló nevű utóda, Kereki János ispán kérésére a váradi káptalan 1302-ben átírja. Az átírt oklevelet régisége és rossz őrzése miatt [a Gutkeled nb-i Adonyi (Bihar m.)] Jankafalvi (...de Iwankafalua) [Ivánka fia: ] Lőkös fia: Miklós kérését Mária királynő teljesítve, a váradi káptalannal 1383-ban átíratja. 1327-ben per indul a Szatmár m.-i birtokért. Ugyanis I. Károly király adományából Őri Pál és
