Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
határába olvadt, a községtől Ny-ra, a kömörői határszélen (Pesty, 1864: Túri-mező, Túri-szeg; Kálnási 1984, 446: Túri-mező dombja). TÚRVÉKONYA 510. 1417: p. Thwrwekonya (Zs. VI, 1161); 1491: p. ~ (DL 71034). Nevét a falun keresztülfolyó Túr patakról kapta (Pesty, 1864). A hn. utótagja a birtokos személyraggal ellátott vékony 'elkeskenyedő rész fn. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Túrvékonyát is, mint [a nem létező] Jakóvár tartozékát leányának, Katalinnak ( + 1351), [a Pok nb-i Meggyesi] Mórichidai Miklós (1270-1319) második feleségének hozományul (DL31053; Sztáray I, 17; Schönherr, 409). 1417-ben Meggyesi Simon bán fia: János fia: Simon panasza szerint e birtokán lakó Faua román (Volahus) jobbágyának 106 sertését Kölesei Jakab fia: Dénes, Miklós fia: László, István fia: László, „Farkas" Mihály és Jakab elvették. 1491-ben Szinér vár tartozéka. — M. Túrvékonya, R. Tur, j. SM. (Hnt. 1892, 1625: 3165 kh.). TÚZOKOS 511. É.n.[ 1340]>390: diet Tuzukosmezew (AOkl. XXIV, 673): 1392:pertinentia Tuzukus (Zs. I, 2362); 1392/483: ~ (C. Tóth: Lelesz II, 6); 1429: pr. Thwzokws-Thwzokus (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: pr. Thuzokos (DL 24518). Ahn. a magyar túzok 'mezőkön élő, nagyobb, sárgásbarna tollazatú madár' -s képzős alakja. Túzokosmező 1340-ben Meggyes birtokkal volt határos, a végében Gebe faluból Radalfra tartó út húzódik. Tövissedi István fia: Jakab deák - Péter fia nevében is - 1392-ben 175 budai d. M.-ért eladja Meggyes és Tárkány ősi örökölt birtokait - köztük Meggyes Túzokos tartozékát is - a [Balogsemjén nb-i] István fia: István mesternek és fiainak, Miklósnak, Lászlónak, Zsigmondnak és Istvánnak, valamint [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén fiainak, István mesternek, Sebestyénnek, Györgynek és Dénesnek. 1429-ben Zsigmond király új adomány címén e Gebéhez tartozó pusztában is megerősítette Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót. — Nyírmeggyes határába olvadt, a községtől DNy-ra (Kálnási 397: Túzo/cos-dűíő). TYÚKOD 512. 1215/550: prist. Pousadev. Ticud{VR. 181.§, 196); 1220/550: Timandev. Chijpud [o: Thygud] (VR. 58.§, 247); é.n.[ 1290-95 k.]: iob. Omodei de Tygud (DL 47829; Kublnyi 1,181; W. X, 416; TGy. 1819/1, 97, 4. reg.; RA II/4, 4352); 1323: St. de Tykud (F. VIII/2, 423; AOkl. VII, 209); 1325: St.J. Omodei de Tyukucl et And. J. Geo-i ojfic. suus (F. VIII/7, 182; Uo. IX, 343); 1332-4/PpReg.: Cozmasac. de Tykuch (Vat. I/l, 108); 1335: Deseuf. Dom-i de Tykud de C-u Zothmar, Paul.f. Omodey de ~ de C-u Zathmar (A. III, 149-150; Kállay I, 455. reg.; AOkl. XIX, 128); 1359: Deseude Tykuth (DL 38177); 1366: ~ de Thykud (DL 98591; Károlyi I, 270); Lad. de Tyvkud (DocTrans. XIV/13, 219); 1369: Jac.J. Nic-ide Tykud (DL 70653; Perényi 93); 1375: Mich-ef-o Nic-o de ~ (DL 86625); 1389: p. Tykod (C. Tóth: Lelesz I, 42); St., Franc, f-i Petri de ~ (Uo. 44); 1402: p. Tykud (C. Tóth: Lelesz II, 72); Jo.f. St-i de Tykod (Uo. 85); 1405: p. Tywkwd (Zs. II/l, 3850); 1406: p. Tykod (Uo. 4808); 1415: p. Thywkod (Uo. V, 1238). A hn. a szn.-ként is alkalmazott magyar tyúk fn. -d képzős származéka. Magyar nemzetséget is neveztek így. Talán ide való az a Geruasius fia: Pósa [királyi] poroszló, aki 1181-ben Cseke, Gebusa, Milota és Túr prédiumok iktatását végzi ( 1181//XV.: DL 64073; RA 1/1, 133). 1215ben Tyukodi Pósa poroszló zsadányi és pátyodi emberek ügyében jár el. 1220-ban Tarkányi
