Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

TÓTFALU 6. 497. 1440/570: p. KistotJJalu (DL 24730); 1440/538: ~ (DF jelzete nincs! Tiszántúli Ref. Egyházkerület Kt. LK 3 /1925/ 231 ). A hn. későbbi alakjának előtagja arra utal, hogy a Miszt patak mellé telepedtek lakói. Feltűnésekor, 1440-ben [Meggyesi] János bán fia: Simon fia: Móric az idevaló bírák, Tolvaj János és Nagy István kérésére Asszonypataka [Nagybánya] kiváltságait adja a falunak, hogy jobb fejlődését előmozdítsa. Bírót maguk közül választhatnak, az esküdtekkel ítélkezhetnek, az ügyek fellebbvitelére Asszonypataka törvényszékét jelölik meg. A falu lakóit a fóldbér lefizetése után a szabad költözés joga, az ideköltözőket 3 vagy 12 évi adómentesség illeti meg. Szent Márton napra (nov. 11 ) minden telek (mansio) után 12 pénzt, Szent György napra (ápr. 24) minden csöbör (13 pint) bor után 12 pénzt kell földesúrnak fizetni. A kamarának minden bánya után 1 M. ezüstöt adjanak. [Nagy-]Bányán és Magosligeten szőlőket bírhatnak. Egy ellenőrizhetetlen oklevél szerint Meggyesi Móric ( 1421-41 ) magtalan özvegye, Bátori Zsuzsanna építette a falu templomát, amely gótikus épület - egyhajós, keskenyebb, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel. É-i falában szentségtartó fülke - a XIX. sz.-ban még állt (Henszlmann 1864, 149). Az ekkor készült rajzok Henszlmann Imre hagyatékában Kassán voltak (Gerecze 1906, 770). A faragott kő lábazatú szentély 2 támpillére eredeti, vízvetővel, csúcsos diadalív, csúcsíves ablakok (rajz), a D-i 3 ablak tagozata felül bevakolva, a D-i kapu szintén csúcsíves (rajz), a Ny-i új kapu felett kicsi kerek ablak (rajz). Sem a szentély, sem a hajó nem volt boltozva (Rómer XV, 31-33). A ref. templom későgótikus ajtókeretének és szentségtartó fülkéjének fényképe: Misztótfalu mezőváros jegyzőkönyve 1596-1803. Európa Kiadó-Alföldi Nyomda, Bp.-Debrecen, 1985. A XVII. sz.-ban K-ről Felsőmisztót és Nagybánya, D-ről a Miszt vize, Ny-ról Szinérváralja és Vámfalu határolta (Károlyi IV, 343). 1669-ben a település és Nagybánya között a Musdély patak volta határ (Pal ugyai, 501). — M. Misztótfalu, R.,Tăuţii de Jos.j. MM. (Hnt. 1892, 1368: 12092 kh.). TÓTFALU 7. 498. 1492: p. ~ (DF 211896 = LO Stat. M-88); 1493: p. Wolachales: Thothjalu (DL 71579; Csákyl/l, 476). A települést 1492-ben említik, amikor Meggyesaljai Móroc István feleségét, Margit asszonyt, [Malomvízi (Hunyad m.)] Kenderes János leányát iktatják e román lakosságú birtokba is, aki azt férjétől vásárolta. A következő évben a Krassóhoz tartozó román lakosságú falut az özvegy rokonának, Butkai (Zemplén m.) Péternek adta halála esetére. — Krassó határába olvadt (Pesty, 1864: Tótmező). TÓTTELEKCE) 499. 1329/358: a parte Tothteluk (Györffy I, 644-5; AOkl. XIII, 169); 1391: St. f. St-i et Antonius de Thottelek (DL 98673; Károlyi I, 450); 1507: pr. Thottelek-Thothteleke (DL 86732. 86735; Iványi: Teleki, 451, 453); 1514: pr. Thotthelek (DL 62408); 1522: pr. Thotheleke (LO Proth. V-165); 1523:pr. Thoththeleke (DL 23737; C. Tóth 792). Feltűnésekor Nagymihállyal (Bihar m.) volt határos (1329). 1358-ban Nagymihály és Tóttelek között járják meg a határt (Bunyitay III, 273). Az idevaló [? Hontpázmány nb-i Esztári (Bihar m.)] Antal és István fia: István Dobos és Olcsva határperében, mint megyebeli nemes [Károlyi] Marhard fia: András javára tanúskodik (1391). 1455-ben Vetési Miklós felesége. Esztári Ilona panasza szerint testvérei, János és László Tótfaluban bírt részét elfoglalták (DF 222625 = LOAA. nro. 33; DF278881; Herpai56, 138. reg.). 1507-benII. Ulászló király Dolhai