Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Péter vicefőlovászmesternek és Petenyeházi Tamásnak adományozza a Szatmár m.-i Tóttelek pusztát is. 1514-ben, amikor ez utóbbi részbirtokába [Vajai] Ibrányi Istvánt és Miklóst bevezetni akarják, ennek Tamás özvegye és mások ellentmondtak. 1523 előtt Csire (Chwre) István 52 ft.-ért és'Tnisékért más birtokrészekkel együtt elzálogosította (erről az oklevél az apát szerint 1514-ben elveszett) a szentjobbi (Bihar m.) pálosoknak. Ez ellen Bátori András a szomszédság jogán tiltakozott, oklevelekkel bizonyítva, hogyÁrtándi (Bihar m.) Demeter és Csire György fia: Gáspár örökjoggal neki adták Tóttelekét is. Egy jobbágy ekkor a pusztát Piskolthoz tartozónak vallja. Az álmosdi Csire-részek eladására a Bátoriaknak végül is 1522-ben kerül sor. 1525-ben Vajai Ibrányi László panasza szerint Bátori András, Kallói „Vitéz" János és Sárközi (Pozsony m.) Albert az ő Szabolcs m.-i Tótteleke pusztáján hatalmaskodva a rétet lekaszáltatták (DL 62429; T. 21 /1906/329). — Fülöp (HB. m.) határába olvadt (Hnt. 1956, 651: Tótfalu). TŐKÉS 1. 500. 1411: V. Thwkes (DF 273747 = LO Stat. D-231; F.X/5, 142; Szerbia, 55). A hn. a magyar tőke 'kivágottfának a talajban maradó része; ennekföldfeletti darabja, tönk' fn.-nek az -s képzős származéka. A falu 1329 után létesült azon a Nagybánya körüli erdős területen, amelyet a város és Felsőbánya bírája, Konrád ispán kapott I. Károly királytól. 1411ben Zsigmond király, mint Nagybánya város tartozékát [Lazarevics István] szerb despotának adományozza. AXFX. sz.-ban É-ról Nagybánya, K-ről Dombrovica, D-ről Karbonác és Oláhkékes, Ny-ról Feketefalu és Alsóújfalu határolta (Pesty, 1864). — M. Tőkésbánya (1907), R. Groşi, j. MM. (Hnt. 1892, 1620: 1665 kh.). TŐKÉS 2. 50 l/a. 1434: p. Tewkes (DL 50401); 1446: p. Theketherebes (DL 13934; Szemle 2006, 338). A falut a XV. sz. elején kiirtott erdő helyére telepítették. Feltűnésekor, 1434-ben Piskárkosi György fiai: Gergely és János panasza szerint jobbágyaik Piskárkosról Bátori János fiainak Tőkés, Tagy és Kiszsadány birtokaira szöktek, Piskárkos határából sok szántót és rétet Tőkés és Majtény birtokához csatoltak. 1446-ban Bátori Péter fia: János fia: Tamás (+) leányainak a negyede kiadásakor e birtokról különböztetik meg a Kraszna melletti Terebest a megye más Terebes falvaitól. — M. Krasznaterebes, R. Terebeşti határába olvadt. TŐKÉS 3. 501/b. 1503: pr. Thewkes (DF 224354 = LO AA. nro. 18). A Kismadával és Csokallyal együtt említett Tőkés puszta 1503-ban Pazonyi (Szabolcs m.) „Cseres" György fiai: Zsigmond és László, valamint Pazonyi „Cseres" Bereck fia: János fia: János közötti perben tűnik fel. — Részben Vaja (Mező: Tőkés, a nyírmadai határszélen), részben Nyírmada (Szirmay II, 92: Teukes puszta, Kismada mellett) határába olvadt. TÖLGYES 1. 502. 1404:p. Teiges... in C-u Zathmariensi exist. (C.Tóth: Lelesz III, 120 csonka!); 1412: p. Thewlgyes (Zs. III. 1640); 1419: p. Thewlges (Uo. VII, 1003). A hn. az egykori tölgyerdőre utal. A birtok történetét ld. Almás 2. alatt! — Piricse határába olvadt (LO Metales Szabolcs 1580: t. arabiles et foenilia Tölgyesszigeth intra m-s p-nis Piricse).