Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
TÓTFALU 4. 495. 1400/405: p. Tothjalu... in C-u de Zathmar (DL 42838; F. X/2, 768); 1406/407: ~ al. nom. Gerod voc. (DF 283594; F. X/4, 579, 599); 1408: v. Thotfalu alias Gerod (DL 9424; F. X/4, 711; Wenzel: Bányászat, 112); 1408>430: ~ (DL 9425); 1408/430/585: v-m inter prefaţam ciuitatem et medium montem sitam, Tothjalu alias Gherod voc, Thothjalu alias Gerod (Nagybánya város lt. F. X/7, 220-1); 1430: ~ (DF 283595). 1329 után létesült azon a Nagybánya és Felsőbánya közötti erdős és lakatlan területen, amelyet a 2 város közös bírája, Konrád ispán kapott I. Károly királytól (Schönherr 380). Az 1400-ban feltűnő falut Zsigmond király Zazarral együtt 1000 arany ft.-ért elzálogosítja Kusalyi (Közép-Szolnok m. ) Jakcs György tárnokmesternek és testvérének, Istvánnak. 1406-ban a volt tárnokmester és rokonai 1600 tiszta arany ft.-ért eladják Omechin János nagybányai bírónak Tótfalu másképp [bizonyára telepítőjéről, Geroldról] Geródnak is nevezett birtokukat, a vételt 1407-ben Zsigmond király megerősítette. Egy évvel később e Nagybánya város és Felsőbánya között fekvő birtokot minden tartozékával Nagybánya városa előtt a volt bíró a Boldog/!/ Miklós hitvalló tiszteletére emelt ispotály szegényeire, s nem rektorára hagyja, a jövedelmek kezelését a város tanácsára bízva. Az adományt Zsigmond király - Mátyás presbiter, rektor kérésére 1430-ban megerősítette. Temploma XV. sz.-i, gótikus, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel. Alaprajza, oldalnézete, Ny-i és K-i homlokzata, ablakmérművei, a kapu feletti feliratos kő ( 1480) rajza: MTAKK, RAL, K 1219/40. Csúcsíves főkapuja fölött egyszerű Krisztus- vagy Szent János-fej (Henszlmann, 1864, 146). A szentély 2 boltszakaszos (rajz), szakállas fejet ábrázoló zárókővel, gótikus pasztofóriummal, mérműves ablakokkal. A sekrestye támpillérei rozogák, faragott kő vízvetővel (rajz). A Ny-i csúcsíves főkapu felett szép kettős ablak. A hajó pillér nélküli, a sekrestye rozoga pillérei faragott kő borítással (rajz), a torony régi terméskőből. Építésre utaló, kőbefaragott 1480-as évszám (rajz). A templom kerített (Römer XV, 22-26). AXIX. sz.-ban É-on Alsófernezely, K-en Felsőbánya, D-en P'elsőújfalu, Nyon Nagybánya határolta (Pesty, 1864). — M. Giródtótfalu, R. Tăuţii de Sus része, j. MM. (Hnt. 1892, 1144: 1913 kh.). TÓTFALU 5. 496. 1405: villis... Tothjalu... Hungarícalibus... in C-u deZolnok exist. (Zs. II/1, 3723); 1410: p. Thothjalw ungaricalis voc. in C-u Zathmariensi habita (HOkl. 348); 1469: p. Thothjalu (DF 223296 = LO AA. nro. 34); é.n. [1480-83]: Thothjalw (DL 35800; Petri I, 178); 1520/ 782: p. Felső Tótfalu (DL 72192; Herpay 106-7; 313, 315. reg./másolat/); 1520/591: ~ (DF 254532). Feltűnésekor, 1405-ben Zsigmond király a Szolnok m.-i Kővár királyi várba és tartozékaiba, köztük a magyar lakoságú Tótfaluba is Kővári Balk vajda fiai: Demeter és Sandrin, valamint Drág vajda fiai: György és Sandrin iktatását rendeli el. Ennek ellenére 1410-ben Zsigmond király a magyar lakosságú királyi birtokot Albisi (Bihar m.) Márton fia: Dávid volt zólyomi ispánnak adományozza minden haszonvétellel. 1438-ban Zólyomi Dávid fia: Tamás és fiai a kővári erdők ügyében Bélteki Sandrin fia Jánossal kiegyezett. Ez utóbbi a Zólyomiaknak átengedi Tótfalu bütokot is (DF 254395; Száz. 21 /l889/ VIII. 122). 1469-ben feljegyzik, hogy a Zólyomiak idevalójobbágyai a kővári vár erdejét szabadon használhatják. 1480-83 között Zólyomi Dávid és Tamás Közép-Szolnok m.-i birtoka, amely 15+19 ft. adót fizetett. 1520-ban Albisi Zólyomi Dávid fiát, Jánost, továbbá Zólyomi Miklós fiait, Lászlót, Györgyöt és Ferencet iktatják II. Lajos király parancsára új adomány címén a Szatmár m.-i Alsó- és Felső tótfalu birtokába is, mert okleveleik a parasztfelkeléskor elvesztek. — M. Giródtótfalu, R. T^utii de Sus része, j. MM. Ld. Tótfalu 4.-t is!
