Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

SZÉLESTAfVA) 450. 1466:pr. Seleztha in Zathmariensi... C-us (DL 99022; Károlyi II, 373). A hn. utótagjában a tó fn. rejtőzik {tava>ta), az előtag a méretére utal. A puszta feltűnésekor, 1466-ban Károlyi Demeter özvegye, Dengelegi Anna bevallja, hogy Károlyi László és János hitbére és hozománya fejében e pusztából is kielégítették. — Ismeretlen helyen fekszik. SZEMERETEL(E)KE 451. 1391: t. Zemeretelke al. nom. Gerwas (DF 209615=LO Metales Szatmár 5; F.X/1, 733); 1406/630: t. Zemerethelek—Zemeretheleke (DF jelzete nincs! LO Metales Szatmár, nro. 28); 141 l-.prZemerethelke (DF 273747 = LO Stat. D-231 ; Szerbia, 55); 1428: Semerei (Maksay 124). Magyar nemzetséget is neveztek így. A hn. előtagja puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással, melyhez a -telek utótag járul. Feltűnésekor, 1391-ben a szatmárnémeti polgárok kérésére a váradi káptalan egy 1269. évi oklevele alapján körülhatárolják, mert [a Kaplony nb-i] Vetési Pál fia: László a város határai között egy [Szamos jobb parti] földrészt, amit Szemeretelkének hívnak, elfoglalt. Ekkor említik másik nevén Gervásként. A határ a Szamostól É-ra, közút, régi határjelek, kicsi füzes (viminapauce), Ergepatak. 1406-ban Szatmárnémeti város Szamostól Dre eső tartozéka, amely a darai nemesek földjével határos. A határjárás során említve a városból Darára vezető közút, a Daróc és Dara közötti út és az Ergepataka (Ergepathaka) medre, ahol a határ végződik. 141 l-ben Zsigmond király adományából Németi város e tartozékába is beiktatják [Lazarevics István] szerb despotát. 1428-ban innen származik 1 Csengerben élő jobbágy. — Részben Vetés (JosAufn. /1783-85/XXIX. col. 13. sect.: Gorzas), részben Szatmárnémeti (MW Szatmárnémeti, 73: Gorzás lanka, 1777. évi térképen) határába olvadt. SZENTEGYED 452. 1411: pr. Zentheged (DF 273747 = LO Stat. D-231 : Szerbia, 55). A hn. Szatmár város plébániájának a védőszentjére utal. annak volt a birtoka. A puszta 141 l-ben Szatmár város tartozéka, amelybe Zsigmond király adományból [Lazarevics István] szerb despotát beiktatják. — Fekvésére egy 1610. évi irat világít rá: „mindazon birtokokat, melyek Pálfalva felől a Szent Egyed erdejétől a Homródig, illetőleg Madarászig nyúlnak, " a szatmári polgároknak adják (MW Szatmárnémeti, 202). Eszerint a Szamos bal partján kereshető, Szatmárnémeti határában. SZENT JÁNOSTELEKfE) 453. 1496: pr. Pwztharezege al. nom. Zenthjanostheleke (LO Proth. 11-20); 151 l:pr. ZenthJanosthelek... in Zathmariensi (DL 99255; Károlyiul, 75). A 2 Részege közül az egyik (a tulajdonképpeni Kisreszege). A hn. előtagja a település templomának védőszentjére utal, melyhez a-telek fn. utótagjárul. A Vat. 1/1, 122 Szentjános adatának idevonása téves, mert az a település a dobokai főesperesség besztercei dékánátusába tartozott (vö. Mező A.: Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Bp. 2003, 159). Feltűnésekor, 1496ban Petenyeházi Mátyásnak Részegén és Pusztareszege másképp Szentjánostelekén részbirtokot ítélnek meg. 151 l-ben Károlyi Lanc László rokonait, Károlyi István gyulafehérvári kanonokot és Károlyi Mihály beregszászi plébánost tiltja birtokaik eladásától, a Bátoriakat és a Perényieket pedig azok megvételétől.— Nagykároly határába olvadt (Pesty, 1864: „Szent Jánosi Kidéi", ül. „Szent Jánosi barnóti"), azonban Pesty adatkölője nem részletezi e dűlők fekvését. Klde határosa volt (Pesty: Szt. jánosipuszta, Fény alatt!)