Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

SZENTMÁRTON 1. 454. 1217/550: Gense de u. Senmartin, seil, pr-o S. Petri de Sasuar [o: Saruar] (VR. 32.§, 216); 1332>34\. p. Zenthmartun (A. IV, 104; AOkl. XXV, 392); 1335>397:p. Zenthmarton (Uo. XIX, 60); 1354: p. ~ in C-n Zathmariensi exist. (DL 4407; A. VI, 162); 1357: p. ~ consistent. (DL 31100; A. VI, 597); 1357/746: ~ (DL 73665); 1423: p. Zentmarthon (DF 22l511=LOAA. nro. 83); 1427: ~ (DF 221709 = LO AA. nro. 20). A hn. a helység egykori egyházának védőszentjére utal. A [Ecsedi-láp Ny-i peremén fekvő] te­lepülés feltűnésekor, 1217-ben a sárvári Szent Péter [monostor] prédiumának, Szentmártonnak a lakója, Genes lopással vádolja ugyanazon egyház jobbágyát, a kálmándi Csekét. (A Gutkeled nb-i] Bátori Bereck fiai Szentmárton birtoka Bohollal (1332), Fábián­házával határos ( 1341 ). 1335-ben a Gutkeled nb-iek egyik ágából (Valkó m.) való Cusy fia: Péter ispán és fia: János, Benedek fia: Geleth, Tamás fiai: András és Lőkös a Sárvármonos­torhoz tartozó részüket Szentmárton birtokkal - ahol Szent Márton egyháza áll - Bátori Bereck fiainak, Jánosnak és Miklósnak, Lőkös fia Péternek és Benedeknek eladják. 1354-ben a Bátoriak osztozásakor, mint Sárvármonostora tartozékát János fiai kapják. 1357-ben János fiai: László és György birtokaikon sorsot vetve megosztoznak, Szentmárton 1/3-a Lászlóé lett. 1423-ban a Sárvarmonostora pusztához. Szentmárton és Ecsed birtokokhoz tartozó Éger erdőt {silvam cerulosam vulgo eger voc-m) a Károlyiak 10 falujából származó jobbágyok kivágták. 1427-ben a rokon Gacsályi Eh ellős fia: László és fiai: Miklós és Gergely itteni birtokrészét is - amelyen kőegyház áll temetővel, azonkívül 3 elhagyott kőegyház - Kusalyi Jakcs István özve­gye és fiai: Mihály és László ellenében Gacsályi Tamás fia Tamásnak ítélik. A XVII. sz.-ban Mérk, Fábiánháza, Kis-Ecsed, Tyúkod és Börvely határolta (Károlyi IV, 291 ). — Az AOkl. XXV, 392 azonosítása téves, ugyanis Mérk határába olvadt: JosAufn. ( 1783-1785) XXVIII, col. 13. sect.: Eingefallene Kirch/I/ Sz. Marton; Pesty, 1864: Szent Márton „hajdan falu, most pusz­ta. Templomának terméskőből épült falai néhány éve elpusztultak, most kőhalom mutatja egy­kori létezését;" „Szentmárton... a mérki erdőben a Szentmárton nevű erdő részen, ez egészen kis sziget, különben töviskes dombos hely. Itt állott volna Szent-Márton temploma. Már be­süppedt a templom alatti sírhely is, hol több koporsó, s bennök mell-lá[n]czczal és kereszttel ellátott váz vala látható még 40-50 év előtt" (Száz. 18/1884/433-4); Hnt. 1892, 1565:Szent Márton). A Mo. SzSzB. m. (230) szerint Tiborszállás (1955) község Szentmárton falu helyén alakult. SZENTMÁRTON 2. 455. 1213/550: Simon sac. de. v. Sancti Martini (VR. 262.§, 163); 1268: v. seu t. Senmartun (Kolozsvári Állami Lt., Szatmár m. lt. DF 291393; Kiss 1992, 79-80); 1268/296/365: t. Zenthmartun (Ványi cs. okl.>Kende lt. DF 288324; W. VIII, 198-9); 1321 : p. Zentmartun... in C-u de Zatmar exist. (AOkl. VI, 25); 1342: Lad.J. Alex-i dicti Karaz, nunc de Solmus et de Sc[enmar]tím (DL 3524; A. IV, 270); 1364>409: p. Zenthmarton voc. in C-u Zathmariensi (DL 31053; F. X/4, 865; DocTrans. XIV/12, 225); 1364>409/746: ~ (DL 74677); 1369: p. Zenthmartun (DF 211176=LO Stat. B-547); 1379: ... de Zenthmarton (DF 219871 =LO AA. nro. 47); 1406/630: p. ~ (DF jelzete nincs! LO Metales Szatmár. nro. 28); 1414:p. ~(Zs.V, 434); 1433: p. ~ (DF 284108=LO Acta Bercsényiana V-34). A falu eredetileg királyi birtok. 1213-ban az idevaló Simon pap but-i Györggyel együtt azzal vádolja a Tatár faluba való Mikót, hogy az György leányát, Margitot erőszakkal megszöktette. 1268-ban V. István ifjabb király [Drugh fia:] Sándor szörényi bánnak [a Karászi (Szabolcs m.) cs. ősének] adományozta [a Szamos jobb parti] Szentmártont is, ekkor határát [a Kaplony nb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom