Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
pertinentem olim ad p-m ... Beuch [ o: Beych] uoc-m. (DF 253460; DocVal. 215; DocTrans. XTV/13, 534); p. Eghazassenye (DF211451=LOStat. G-80); 1370: ~ (DF 211519 = LOStat. E-58); 138 l:p. Senye (DL 6796; DocVal. 296). A Szamos vize körül fekvő Senye másik fele 1291-ben [a Gutkeled nb-i] István bán fia: Pál öröksége, amelyet az ugyanazon nb-i [Szakolyi] Hódos ispánnak ígér egy csere meghiúsulása esetén. 1322 előtt is Pál bán fiainak, Miklósnak [a Butkai cs.], Istvánnak [a Márki cs.] és Vidnek [a Ráskai (Zemplén m.) cs. őse] a Szatmár m.-i birtoka, amelyet [a Borsa nb-i] Loránd vajda fiai: László mester váradi kanonok, István és János kapják anyjuk negyede fejében, de azt 26 tiszta ezüst M.-ért 1322-ben eladják [a Gutkeled nb-i] Tiba fia: Miklós fia Ehellősnek [a Gacsályi cs. ősének], Tiba fia Mihálynak [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. ősének], fiának, Istvánnak és Péternek, e Péter testvéreinek, Lászlónak, Jánosnak és Tamásnak. 1329-ben a Senye feletti hosszantartó pert elvesztve Pál bán fia: Vid, Pál bán fia: Miklós fia: Pál és unokaöccse, István mester fia: Fábián - mivel Senyét átadni nem tudják - cserébe Micskét és Kisbököny (mindkettő Szabolcs m.) felét adják át Szakolyi Hódos ispán fia: Lőrinc és László fia: János mestereknek. 1353-ban Lajos király Egyházassenye 'A-t, amelyet Tiba fia Mihálytól hűüensége miatt elvett, régi határaival Ellős fia Lászlónak adja. Ám 1364-ben a király megtudta, hogy a Gacsályi Ellős fia Lászlónak adományozott föld Becs várának tartozéka. Az egyházas településre [a Káta nb-i] Csaholyi János fia: Sebestyén is jogot formált, aki 1366-ban nyert iktatást. A Gacsályiak, Ellős fia: László és Miklós fia: Bertalan ezért perbefogták Csaholyi „Nagy" János fiait, Sebestyént és Jánost, amely per 1368-ban is folyt. A király az évben adományait visszavonta - a Csaholyiak a részükről le is mondtak - s a becsi királyi várhoz tartozó üres és lakatlan földet - amelyet László követelt magának - a már Becset is birtokló Balk román vajdának (vajooda—woywoda Olacorum) és testvéreinek, becsi Drágnak, udvari lovagjainak és ispánjainak, Dragomérnak és Istvánnak adományozza. Amikor Szécsi Miklós országbíró 1371-ben ezt megerősítette, átírja az 1322., az 1353., az 1356., az 1358., az 1364. és az 1368. évi okleveleket is. 1381-ben megegyezés jött létre Csaholyi Sebestyén mester valamint Balk vajda, szatmári és máramarosi ispán, testvérei: „Oláh" (Olacus) János és Drág között Senyéről, ekkor az utóbbiak lemondanak eddigi követeléseikről. 1429-ben a Csengerhez tartozó puszta a Csaholyiaké, amelyben Zsigmond király Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót új adomány címén megerősíti (DF 211240=LO Stat. C-98). A hajóval azonos szélességű félköríves szentélyzáródású templomának alapfalait Varga Béla tárta fel ( 1990-92). — Csenger határába olvadt, a várostól K-re a komlódtótfalui határszögletben (1677: Senei kert, ma: Kálnási-Sebestyén 103: Sanyi-kert; Pesty, 1864: Sanyi-kert hajdan létezett Sanyi faluról, mivel ottan építkezések nyoma most is látszik"). SIGETELEKE, SIGEHÁZA 425. 1347: p. Sygeteluke (DL 51433; Kállay I, 896); 1348: p. Sugeteluke (DL 51487; Uo. I, 951); p. Syketeluke (DL 51496; Uo. I, 961); 1349/413: Lorandus de Sygehazy (DL 96300; Száz. 9 (1875) 471). A hn. szn.-i eredetű, a Zsigmond egykori becézett változata lehet. A kisnemesi település névadója az 1265-ben (ld. Baglya alatt!) és az 1282. évi hamis oklevélben említett Tomaj fia: Sige ispán (DL 50665; W. IX, 329), akinek fiával, Tamással és unokájával, Loránddal 131929 között találkozunk (ld. Mérgesdnél). Előzménye - úgy tűnik - Újlak 1. volt, ld. ott! 1347ben [a Balogsemjén nb-i] Mihály fia: László fiai: Péter, Miklós és Mihály, valamint Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fiai: János, Péter és István tiltakoznak, hogy e birtokukat a szomszédok, de különösen Karász (Szabolcs m.) falu népe használja. 1348-ban Körtvélyestelek sessio
