Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

A hn. a magyar Réz—Rész családnévnek és a telek 'szdníásra alkalmas, trágyázottföld; település' fh.-nek az összetétele. 1264-ben a szatmári vendégtelepeseknek adományozott erdődi erdő határjárását e pataknál kezdik. 1406-ban mező, amikor a szatmári polgárok Csedrek földjét Kisgelénes, másképp Pálfalva birtoktól elhatárolják. 1411-ben már lakott hely; a Szatmár városához tartozó települést Zsigmond király [Lazarevics István] szerb despotának adományozza. 1431-ben Károlyi Lanc és testvére: Bertalan, Károlyi Jakab és János, atyafiaik: Csomaközi Pál, Bagosi Péter, Vetési Ambrus és László fia: Jakab tiltják Szatmár város telepeseit és népeit, nemkülönben Bélteki Drág fia Sandrint, Balk fia: Sandrin fiait, Jánost és Lászlót a már pusztának nevezett hely elfoglalásától. 1463-ban ismét vannak lakói, ekkor Mátyás király Szapolyai Imrének és testvéreinek: Miklós püspöknek és Istvánnak zálogosítja el 10000 arany ft.-ért Szatmár és Németi mezővárosokkal és Mudaram [Madarász] faluval együtt. — Résztelek határába olvadt, a XIX. sz.-ban is megkülönböztették Szatmár város jobbágyait a gr. Károlyiak részteleki jobbágyaitól. A két falurészt a Toi Satului patak választotta el, a város tulajdonát képező földek a Szatmárhegy felőli oldalon, míg a másik rész a pataktól Ny-ra feküdtek (Pesty, 1864). RÉSZTELEK 2. 403. 1406: u-mOlahalem (Zs. II/1, 5087); 1424: p. Volahalis Reeztheleke intra terminospnisHyryp (LOStat. D-197; Wenzel 1857: 62, 65). A szatmári polgárok Csedrek földjének Kisgelénestől, másképp Pálfalvától történő elhatárolásakor, 1406-ban említik a hajdani vajdák, Drág és Balk román népességű, név nélküli faluját. A falut Hirip határain belül hozták létre, s mivel Szatmár város Résztelek mezejéhez közel esett, felvette róla a Résztelek nevet. így említik már 1424-ben, amikor Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin e román lakosságú falut egymás között megosztották. Ám Drág fiainak része, az egész birtok fele Jánosé és Lászlóé lesz mindaddig, amíg György és Sandrin a cseh-i (Közép-Szolnok m. ) részeket a zálogból vissza nem váltják. AXIX. sz.-ban É-ról Oroszfalu, K-ről Ivacskó (Nyikopoj), Hirip, D-ről és Ny-ról Szatmárhegy város/!/, Középső- és Alsó-Homoród határolta (Pesty, 1864). — M. Résztelek, R. Tătăreşti, j. SM. (Hnt. 1892, 1496: 3666 kh.). RÉT 404. 1409: m. Reth, nuncupatum Rethatara (DF 209646-LO Metales Szatmár, nro. 47); 141 \-.sessioReth (DL 39504 =LK 9/1931/72-3, 54-5. reg.); í. Reeth (Zs. III, 1028); 1423: pr. Gothhardal. nom. -, in C-u Zathmariensi exist. (DL 62241); 1435: Reth (Maksay, 230); 1445:pr. Reth-Reeth... intra m-sp-num Janusy et Hodaz (DL 39561, 39556; LK 9/1931/ 88, 90 és 107., 114. reg.); 1448:p. Reth (DL 39569; Uo. 92, 123. reg.); é.n. [ 1451}: pr. Reeth (LO AA. nro. 2); 1454: pr. - (DL 62312); ~ (DF 222530 = LO AA. nro 3); 1459: pr. Gothárd al. nom. Reeth (DF 222823-LO AA. 72); pr. Heten alias Reeth (DF 211237-LO Stat. C-94); 1461:pr. Reth (LO Proth. 4, nro. 28); 1519: pr. Gothárd aliter Reeth (DF211474-LOStat. F-68). Ahn. jelentése 'kaszáló'. 1409-ben Kopánteleke, Gothárdteleke és Laskod határjárása Rét határpontjánál kezdődik, továbbá 1 ponton érintkezik Szöghatára, Réthatára és Kopánteleke birtok (ld. Gothárd alatt!). 141 l-ben a telekhely birtokába Zsigmond király elrendeli a Jánosi Kántorok bevezetését, ám a végrehajtásról szóló jelentésben már Rét nem szerepel. Még azon évben Kisjánosi Barla és Jánosi Péter és Barla közti perben kijelölik a Jánosi területén fekvő Rét határait. E szerint a határ Óvaja birtok felől a Vajáról Kalló (Szabolcs m.) mezővároshoz