Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

PUSZTASZENTMIHÁLY 388. 1403/406:p. Puztazentmyhal (DL 9144; Csánki I, 483 = Zs. II/l, 2679). A Szatmár m.-i birtokot, amely a hűtlenségbe esett Rupolyi (Somogy m. ) Tamás fiai: István és János öröksége volt, 1403-ban Zsigmond király Tapsonyi (Somogy m.) An timus fia: János mesternek, szlavón vicebánnak adományozza. Ertarcsával (Bihar m.) és Vasaddal együtt merül föl. — Nem azonos Érmihályfalvával, amely abban az időben virágzó falu. Egy pusztává lett Rupolyi-birtok védőszentjének a nevét őrzi, ez esetben Onad jöhet számításba, mert csak ez a birtok hiányzik az 1403. évi felsorolásból. RADALF 389. 1272/511; luxta t-mRodolphí (DL 62395; H. VIII, 439); 1279: Jo-e et Pet-ofis Marcelii de Rodolph ( Jászói konvent o. lt. DF 251666; F. VII/5, 443; H. VI, 253); 1325: legem u-nam de Rodolf (AOkl. IX, 158); 1325>327/XVL: p. Rodolph-Radolph (Uo. 353); 1337: p. Rodolph (DL 31081); é.n. [1340]>390: inv. Rodolph (AOkl. XXIV, 673); 1355: in p-ne Rodalph voc. in C-u Zathmariensi, p. Radalp (DL 77151; Zichy II, 631); 1357: p. Radolf (DL 39473; LK 9/1931/61, 16-17. reg.); p. Radalph voc. in C-u Zathmariensi exist. (DL 51733; A. VI, 549: Kállay II, 1211); 1358: v. Radalh/\/ (DL 51820; A. VII, 334); 1360: v. Radalph (DL 51890; Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp. 1908, 11. sz. oki.; Kállay II, 1370); 1381:p. Radolph (DL 6847); 1396: ad p-nem Radalph (Zs. I, 1644); 1416:p. Ladarsk/!/(Uo. V, 2448); 1426: p. Ladarp... in Zathmariensi (DL 80050; Zichy VIII, 283). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A település névadója a Bereg m.-i Macsoláról származó Rudolf, kinek leszármazottait felváltva nevezik Macsolainak és Radalfinak. A település 1272-ben Hetény határjárása során tűnik fel, mint annak szomszédja. 1279-ben Radalfi [Salamon fia:] Marcell és fiai: Péter és János visszaadja [a Balogsemjén nb-i] Ubul fia: Mihály ispánnak Nógrád, másképp Marcellfalva faluját. A falu 1286-ban Marcell fia: Péter meg nem nevezett birtokaként (DL 62395; H. VIII. 444) Hodásszal határos. 1325-ben a falu szabályai szerint járnak el „Nyilas" János Máté jobbágyával szemben. Ugyanakkor Máté határjárásakor az innen Kocsordra vezető közutat említik, s Máté határa 1 ponton Csaholymonostorával és Radalffal, egy másik helyen Radalffal és Szálkával szögelt össze. Péter 2 fia: „Nyilas" János és Henrik perek sorát vállalta magára. Egyrészt a Hodászi Kántorokkal Radalfnak Hodász, Martoni és Ruszka felőli határai miatt (DL 51733), másrészt azzal, hogy Radalfot 1352 előtt [a Balogsemjén nb-i] Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fia Istvánnak zálogba adták (DL 51617-8; Uo. II, 1095-6), aki 1359-től radalfi nemesként titulálja magát (DL 51859; Uo. II, 1341 ). Erre a jogcímet az adta Istvánnak, hogy 1355-ben badalói (Bereg m.) birtokának felét elcserélte Macsolai Marcell fia: Péter fia: „Nyilas" János deákkal, valamint Antal és Mátyás fiaival Radalf É-i feléért. Radalf másik része [Jánosi] „Kántor" Miklós fiai: Bereck és Loránd birtokában volt, ugyanis 1357. évi panaszuk szerint Kallói (Szabolcs m.) István mester hamis záloglevelet állított ki a váradi káptalannál. 1360-ban Radalfi István szerint a faluban 13 portát lehetett volna adóztatni, az adószedők szerint többet. 1381-ben Kallói István mester és fiai: Miklós és László, valamint Macsolai János fiai: Rudolf (Radalphus), Mihály és Domokos, s rokonaik, Henrik fiai: Ferenc és Dávid megegyeznek. Radalfnak azt a felét, amelyet Rudolf apja „Nyilas" János zálogosított el István mester apjának, Rudolfnak engedik át a perbeli bírságok elengedése miatt. A János fivére, Henrik fia: Péter által 67 ft.-ért István mester apjának elzálogosított másik részt Rudolf ki fogja váltani (minden ft.-ot 30 g.-sal számítva). Még az évben azonban Kallói István fia: István és fiai: Miklós és László Radalfot elcserélik [a Káta