Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

nb-i] Csaholyi „Nagy" János fiainak, Sebestyénnek és Jánosnak, Sebestyén fiainak, Istvánnak, Györgynek és Dénesnek Abaháza birtokával (DF 219952 = LO AA. nro. 33). Ez azonban nem történt meg, ugyanis 1392-ben Csaholyi Sebestyén fiai: István, György és Dénes a miatt tiltakoznak, hogy János fia: Rudolf a Szatmár m.-i Radalfot „Cudar" Péter volt bánnak és „Cudar" Györgynek elzálogosítsa (DF 253477; TT. 1889, 733, 187. reg.). A XIV. sz. utolsó évtizedeit kitöltő perek (ld. a Kállay-oklevéltár névmutatóját!) 1413-ban zárultak. „Nyilas" János unokája, Mihály fia: László gyermektelen lévén, jótevőjének, Györgyi (Abaúj m.) Pál fia: László mesternek, országbírói ítélőmesternek adja Radolph birtokát a Szent András templom kegyúri jogával együtt (Zs. IV, 177). 1416-ban Herreh fia: Dávid leánya, Ilona, Gúti (Bereg m.) Gál felesége kéri Macsolai (Bereg m. ) Mihály fia Lászlótól Macsola és Ladarsk/!/ birtok feléből és Asztély (Bereg m.) negyedéből a neki járó leánynegyedet, valamint az anyja, Erzsébet után járó hitbért és jegyajándékot. 1426-ban Bazani „Pogány" Domonkos és Tarkányi Miklós (Zemplén m.) feleségei: Dorottya és Katalin azzal vádolják nagybátyjukat, Meggyesi [Kallói, Radalfi] István fia Zsigmondot, hogy itteni részeiket is elfoglalta. Radalf Meggyessel (1337, 1340), részben Hodásszal, Martonival és Ruszkával (1357) volt határos. 1358-ban Hodász és Radalf közös határát megjárják, ekkor említik a Hodászon és Radalfon át Kocsordra vezető nagy utat és Radalf és Csaholy közös határjelét. Gebéről út vezet ide (1340, 1396). — Nyírmeggyes határába olvadt („Hodászt határozzák... D-felé Jármi - a Ladatz nevű puszta - mely a Nyir Megyesi határhoz olvadott a régi Szálkai út mellett fekszik... és csak régi öregek szájából halottak róla a mostaniak, azt adván elő, hogy ott most is cserép és tégla darabok találhatók. Ny. Meggyeshez nem messze, észak felé esik." Ugyanott: Ladarc. Pesty, 1864: Hodász alatt!). Nyírmeggyesnél az alábbi olvasható: „Régebben ezen községLaderísnek neveztetett, és nem is a mostani hellyén, honnan a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és mostani hellyén fákkal beültetett hellység lévén, nevét „Meggyes" nevét innét vette. Azát/!/ telepítés körülbelül a 16-K század eleién történt." (Uo.). *RADVÁNY 390. 1325: p. Radowan (AOkl. IX, 584); 1422: p. Radvan (Zs. IX. 553); 1458: pr. Radwan (DL 15289). A hn. szláv eredetű puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással (1252: Radwan W. XI, 383). Feltűnésekor, 1325-ben [a Balog nb-i] Balogi (Gömör m.) Péter fia: Miklós ispán fia: Péter mester [a Derencsényi cs. őse] e Szabolcs m.-i birtokának D-i 1/3-t elcseréli Dés fia: Miklós és Péter fia: Pál laponyai nemesek Laponya (Gömör m.) birtokával. 1422-ben Meggyesi Bán/!/ fia: János fia: Miklós panasza szerint 3 Radványon lakó jobbágyát, Lászlót, Szaniszlót és Bálintot, amikor azok kocsival Gút (Szabolcs m.) birtokra mentek, ónodi (Borsod m.) „Cudar" Benedek officialisa, Szennyesi Bálint kifosztotta, s 6 ökröt és 6 köböl gabonát - szatmári mértékkel számolva - elvett. 1458-ban Mátyás király parancsára néhai Károlyi Bertalan fiai: János, András és Mihály, valamint az özvegy: Krisztina (Kölesei Mikó fia: György leánya ( 1461 : Károlyi II, 344)] Szatmár m.-i Radvány puszta birtokába is zálog címén a néhai Bátori István fiait, András királyi étekfogó mestert és szatmári ispánt, Istvánt, Lászlót, Pált és Miklóst iktatják be. A XVII. sz.-ban a pusztát Tamási puszta, Gút, Aba és Nyíradony (valamennyi Szabolcs m.) határolta (Károlyi IV, 332). — Korábban is (1325), később is (1489) Szabolcs m.-be számították (vö. Németh 1997, 160). RAGÁLD 391. 1244>329: v. Ragald (DF 253415; F. VII/4, 97; TT. 1889, 524, 4. reg; ErdOkmt. I, 197); 1265/265/282/282: t-m seu v-m reginalem ~ voc. in C-u Zothmar exist, sitam iuxta Eer, que