Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

rint a tatárok által pusztíttatott el (Pesty, 1864). A kölesei lakosok szerint „Porboszlai szántóföldek - itt feküdt hajdan a szomszéd Fülesd község - de a tatárok által elpusztítván, mostani helyére vonult" (Uo.)]. — Kölese határába olvadt, a községtől DNy-ra, a Túr partja közelében (Kálnási 1984, 203: Porboszlói). PORCSHALMA 380. 1389: intra m-s p-nis Soos [a: Sauly] v-m per Porchhalma nom. (DL 98668; Tudománytár 1836, 137-8; Károlyi I, 434); 1399: v. Porchalma (C. Tóth: Lelesz I, 264); 1406: p. Porchhalma (Zs. II/1, 4808); 1433: p. Porchalma —Porczhalma... intra m-s p-nis ipsorum Saly (DF 221937; LO AA. nro. 14); 1436:p. Porchalma (DL 64310). A hn. a magyar Porcs szn. és a birtokos személyragos halom fn. összetétele. Az Ecsedi-láp K-i peremén megtelepült falu eredetére a XV. sz.-ban úgy emlékeztek vissza, hogy az Etetyukodja helyén jött létre (1456: p. Ethetyukodyaal. nom. Porchhalma DF 222653=LOAA. nro. 15). Feltűnésekor, 1389-ben [a Kaplony nb-i] Vetési Pál fia: László, Károlyi Marhard fiai: András és László és Simon fia: László tiltakoznak, hogy az ő Sós [ o: Sályi] birtokuk határában [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén mester és fiai: István és György egy új falut telepítettek, amelyet Porcshalmának neveznek. Tíz évvel később Csaholyi Sebestyén fiait, Dénest [felesége Anna, /a Hontpázmány nb-i/Battyáni (Zemplén m.) János leánya (1404: Zs. II/1, 2945)] és Istvánt azzal vádolja [a Balogsemjén nb-i] Dománhidai Miklós fia: Miklós, hogy az ő Etetyukodja birtokát elfoglalták s lakóival Porcshalmát benépesítették, ezt téve Ököritó felével és Mácsa birtokkal is. Ugyanők a felsorolt Szamos-parti birtokokat Györgytelekéhez és Kocsordhoz csatolták, s részben e birtok területén, valamint Sályi határain belül hozták létre Porcshalmát. Tyúkoddal (1406), Sályival volt határos (1436), ekkor Csaholyi Sebestyén fia: István fiai: János és László birtoka. Panaszuk szerint 1433-ban a Sályi birtok határain belül fekvő Porcshalmát Dománhidai Miklós elfoglalta. Ref. temploma „kőből épült, sekrestyéje és szentélye boltozott" (ActaC), ez utóbbit 1839-ben elbontották (SzSz II, 277). A toronyaljban talált, befalazott, 1488as évszámú tégla utal a templomépítés idejére (Középkori.. .87). AXIX. sz.-ban É-ról Ököritó, Rápolt, Sályi, K-ről a Szamos folyó és Angyalos, D-ről Tyúkod, Ny-ról az ecsedi nagy tó határolta (Tudománytár i. h. 136). — Porcsalma, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1471: 5342 kh.). PORCSOGÓ 381. 1367/388: t. Porchogo al. nom. Malkateleke (DL 8006; DocTrans. XTV/13, 384). A hn. olvasata Porcsága is lehet. Ez esetben a Porcs szn. és az ág 'patak, vízfolyás' fn. összetétele. 1367-ben [a Kaplony nb-i] Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc, valamint Szatmár város között Ekkul föld birtoklásáért folyó perben [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fiai: János és István Porcsogó földjét Amachoz tartozónak mondja a szatmári polgárokkal szemben. —Amac határába olvadt (Mándy 1864: Porczogo; Csűry II, 244: Porcsogó). Pestynél (1864) Locsogó néven ismert a határ K-i, pálfalvi és ombódi szögletében. PORHÁZA Ld. Aporháza alatt! PORÍ-TELEK) 382. 1270: t-m castri de Zathmar Pur voc. (Irinyi cs. lt. Iriny; RA IIA, 1911; az oklevél 1944ben elégett); 1354/414/415: p. Portelek voc. in C-u Zathmariensi habit. (DocTrans. XIV/10, 281); Mart.f. Jac-i de Porthelek (DL 99615; Károlyi I, 221); 1354/416: Mart.J. Jac-i de Portelek (DL 50285; Fejérpataky Ek. 289-92); 1358>366: p. Portelek (DL 98591; Károlyi