Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
I, 267); 1364: p. Portelük (DF 254794); 1366: Mart, de ~ (DL 96394-5); 1367: p. Porthelek (DL 98597; Károlyi I, 287); 1369: Jac. J. Martini de Portheluk (DL 98608; Uo. I, 311); ~, Laur. de -.And.J. Jo-is de ~ (DL 70653; Perényi93); 1396: Portelek (Zs. I, 4331); 1395/ 396: Jac.J. Martini de Potheleke (DL 71425; Csáky VI, 177); 1415: Lad. de Portelek (Zs. V, 1099). A hn. szn.-i eredetű (1250: Por (F. IV/2, 92), talán az Apor szn. rövidülése. A falu feltűnésekor, 1270-ben V. István ifjabb király [Irinyi] Vid fiainak, Vinciónak (Vencelnek) és Lászlónak adományozza a szatmári vár Por földjét. Az iktatásnál [? Dengelegi] Kelemen fia: Péter járt el. Valószínű, hogy idevaló az a Jakab fia: Márton, aki peres ügyben Endrédi Dezső képviselője (1336: AOkl. XX, 114). 1354-ben, amikor Kusalyi Tamás fia: Jakcs (Jakab) mester és kiskorú fiai: György, István, László és András, másrészt Kusalyi Domokos fiai: Jakab [felesége Moni (Közép-Szolnok m.) István fia: János leánya: Ilunch (1343: DL 106443)] és János, továbbá Jakab fiai: Miklós és László Kusaly (Közép-Szolnok m.) birtokukat felosztják, megemlítik, hogy annak felét a Szatmár m.-i P[or]telek feléért kapták cserébe. Ez évben az idevaló Jakab fia: Márton csomaközi, bagosi és [vetési] nemesek képviselője. Őt és fiait, Jakabot, Mihályt és Pált 1365-ben Olaszi (Bihar m. ) Beke fiai: András és István ellenében idézik (DL 52073; Kállay II, 1556). 1358-tól egy hosszú per van folyamatban Mezőpetri és Vezend, ül. Iriny és Portelek határait illetően, amely 1367-ben zárult [a Kaplony nb-i Vadai] Petri-i György fia: András, ill. Irinyi Vid fiai: László, András és Jakab fia: Márton között. Az 1364-ben végzett határjárás során a vitás 5 l A ekényi föld hovatartozásában nem tudtak megegyezni, a felek részéről kiállított nemesek is ellentmondóan nyilatkoztak, ezért Bebek István országbíró perdöntő esküt ítélt az Irinyieknek. Ugyanabban az évben Kusalyi Domokos ha: János Kusalyi Tamás fia Jakcsnak adja Portelek birtoka jobb felét, mert azt Jakcs anyja házassága idején a maga 200 ft.-jávai szabadította ki idegen kezekből. 1367-ben ismét megjárják a vitás határrészt - ekkor említik a Részegéből Irinybe vezető utat, Petri és Iriny közös határpontját, a Petriből Szántóra (Közép-Szolnok m.) vezető utat, Portelek és Vezend közös határpontjait, a Vezendről Szántóra vezető utat - amelyben a felek kölcsönösen megegyeztek. Porteleki Márton Szatmár m. egyik szolgabírája (1366), Fia: Jakab, mint Szatmár m.-i nemes Orbó (Közép-Szolnok m.) ügyében tanú, Porteleki Lőrinccel és Porteleki János fia Andrással együtt (1369). Porteleki Jakab fia: Márton Piskolt és Részege ügyében kiküldött (1369), fia: Jakab királyi ember (1395). 1401-ben Porteleki Orsolyát iktatták be Portelek birtok felébe (Zs. II/l, 1217). 1414-ben Porteleki Jánost és Miklóst azzal vádolják, hogy 3 évvel korábban Csáki István fiainak, Miklósnak és Györgynek Szántó birtokára fegyveresen rárontottak, míg a múlt évben szántói jobbágyukat, Simon szűcsöt kifosztották (Uo. IV, 2767-8). Porteleki [Márton fia:] László Vaja ügyében jár el (1415). Plébánosát 1470-ben említik (DL 55906). Petrivel határos (1396). A XIX. sz.-ban É-ról Károly, K-ről Tasnád (Erdély) és Iriny, D-ről Endréd, Ny-ról Szaniszló határolta (Szirmay II, 33). „A kőtemplom emberemlékezet óta elhagyott" (ActaC). —M. Portelek, R. Portiţa.j. SM. (Hnt. 1892, 1472: 2062 kh.). PÓSÁNÉTEREME 383. 1364: p. Posanethereme (DL 50269; Fejérpataky Ek. 287-9); 1364/383: ~ (DocTrans. XIV/12, 253, 476). Névadója [a Gutkeled nb-i] Pál szörényi bán (1272-75) egyik testvére, János fia: Pósa felesége lehet. A hn. előtagja az ugyanazon nb-i Bátoriak Száldobágyteremétől való megkülönböztetését szolgálta. A település 1364-ben tűnik fel a [Kaplony nb-i] Vetésiek osztozásakor, 1 utcájának K-i házsora Péter fia Pálé, a másik, Ny-felé testvéréé, Lőrincé lett.
