Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

re, János ellentmondott. 1405-ben a falu felébe Besenyői (?) „Sár" Mátyás fia Jánost iktatják örökség címén. 1415-ben Zsigmond király új adományul ónodi (Borsod m.) „Cudar" Péter bán fiait: Simont, és Jakabot, és Péter testvére, István fiát, Benedeket e - Szabolcs m.-be 141 l-ben átkerült (DL 25777 és Zs. III, 1291) - birtokukban is megerősítette. Plébánosát 1438-ban említik (DL 39541; LK 9/1931/83, 91. reg.). Aref. temploma É-i falaXIII. sz.-i (Középkori ...50). —Őr, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1438: 3993 kh.). ÖRTELEKI 340. 1327: p. Ewrteluky (AOkl. XI, 394); 1327/419: ~ (Zs. VII, 813); 1328/419: p. Ewrteluky-Ewrtelwky (AOkl. XII, 278). Ld. a Jubánfólde alatt írottakat. — Mándy (1864) szerint Kán torjánosi határába olvadt. PADAD 1356: Stf. Thome de Padad de C-u Zathmariensi (DL 38864). Minden bizonnyal a Palád hn. elírásáról vagy félreolvasásáról lehet szó. Ld. ott! PALÁD 341. É.n. [1263J/264: í. Pálad voc. (DL 76144; Zichy I, 12); 1319: cca. ve. v-m ~ voc. (TT. 1903, 121; AOkl. V, 509); 1332-4/PpReg.: Thomas Thobias sac. de ~ (Vat. 1/1, 135); 1338: p. ~ (DF 253428; A. III, 501); 1343: v. Palyad (DL 40928); 1350: p. Pálad (DocTrans. XTV/ 4, 697); 1356: Stf. Thome de Padad [o: Pálad] (DL 38864); 1410: p. ~ (C. Tóth: Lelesz II, 286); 1429: p. Bothpalagya (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: p. Bothpalad (DL 24518); 1474: p. Naghpalagh, Kyspalagh (DL 17630). A falu a nevét a Tiszából és Túrból táplálkozó Palád vizéről vette. 1263-ban [a Gutkeled nb-i] Pelbárt ispán neje végrendeletében visszaadja férjének a neki korábban átadott Palád földet. 1319-ben az Ugocsa m.-i Kökényesd és Csedr eg határjárása során irányt jelző helyként említik. 1338-ban [a Káta nb-i Csaholyi] Péter fia: János faluja, ahol Almási (Ugocsa m.) Miklós fia: János és Fürtös/!/fia: Péter hatalmaskodott, 2 jobbágyot súlyosan megsebesítve. 1343ban Csaholyi Péter fia: János tiltakozik, hogy [a Gutkeled nb-i] Paládi [Rozsályi] Gergely fia: György a Szatmár m.-i Palád és Ugocsa m.-i Batár falvak között határt titokban megváltoztatta. Az idevaló [Gutkeled nb-i Gacsályi] Tamás fia: István [az ugyancsak Gutkeled nb-i] Börvelyi István fia: András és Csaholyi János fia: Sebestyén perében eskütárs (1358). Már 1350-ben két Paládot említenek, amikor Csaholyi Péter fia: János mester tiltakozik, hogy ő a birtokán Rozsályi Gergely fia: György mester, valamint [a Kaplony nb-i] „Zonga" Péter fia: Miklós új határjeleket emeltek. Rozsályi György fia: Lukács 1369-ben Csaholyi János fia: János paládi birtokán hatalmaskodik (DL 41798). 1410-ben Csaholyi Sebestyén fia: Dénes és István fiai: János és László panasza szerint Rozsályi „Kun" Miklós, [a Szentemágócs nb-i Kölesei] „Farkas" Mikó és Mihály ösztönzésére „Prépost" György fiai és [Tunyogi] „Szőke" Imre [felesége Rápolti László leánya, Margit] Miklós paládi jobbágyaival az ő (másik) Palád birtokukra tört, ahol „Oláh" {Wolahus) Lászlót saját erdejükben találva megölték, 32 disznóját elvették. A Csaholyi rész. Botpalád (1350: DF 253440; TT. 1889, 541, 87. reg. ) birtokában 1429-ben Zsigmond király Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót új adomány címén megerősíti. A harmadik Palád - Kispalád - feltűnésekor, 1472-ben Csaholyi Pálnak a kispaládi határban, a Palád vizén lévő malmát Rozsályi „Kun" László és Miklós felégeti (DF 253520; TT. 1890. 119, 367. reg.). Két évvel később Nagy- és Kispalád is azon birtokok között szerepel, melyben lévő részeit Csaholyi András a feleségének, Veronikának, özvegy Ruszkai Dobó Domokosnénak és gyerme-