Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
keinek 400 ft. kölcsön fejében zálogban lekötött. Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Tóbiás [fia: ] Tamás papja 1334-ben 50 d. pápai tizedet fizetett. Kispalád ref. temploma „hajdan a katolikusoké, kőből, a közösség konzerválta". Nagypalád ref. temploma „kőből, nagyrészt romos". Botpalád ref. temploma „parókiális, kőből, az emlékezet szerint az akatolikusok bírták" (Acta C). Anagypaládi templom román stílusú (Gerecze 1906, 773). AXIX. sz.-ban Kispaládot K-ről Magosliget, D-ről Nagypalád és Kishódos, ÉNy-ról Botpalád határolta (Pesty, 1864). Nagypaládot É-ról Magosliget és Kispalád, K-ről Felsőalmás (Ugocsam.}, D-ről Kispalád határolta (Uo.). — Kispalád (Hnt. 1892, 1261: 2867 kh.) SzSzB. m.; Nagypalád, ma Veliki Palagy, Ukrajna (Uo, 1393: 5355 kh.) és Botpalád, SzSzB. m. (Uo. 1019: 2767 kh.). PÁLFALVA 342. 1376: p. Palfolua (DL 41996); 1379: Sandur et St. de Palfalwa, p. Palfalua (DF 219871 =LO AA. nro. 47); 1399: p. ~ (C. Tóth: Lelesz I, 273); 1406: p. Kysgelienis al. nom. ~ (Zs. 11/2, 5087); 1414: St. et Mich, f-is Bwryan de Palfalwa (DL 98806; Károlyi II, 15); 1415: St. de Palfalua (Zs. V, 1063); 1417: Thomas dictus Bury an de ~ (Uo. VI, 988); 1425. St. dePalfalwa(DL 11679; 25777; Szirmay II, 142). A hn. a magyar Pál szn.-nek és a birtokos személyraggal ellátott falu fh.-nek az összetétele. Jelentése 'Pálfaluja'. A [Szamos bal parti] falu Szirmay szerint „régenten Kis-Szent-Máriónak neveztetett" (II, 195), ám erre adata nincs. 1376-ban - feltűnésekor - Pálfalvi Jakab fiai: István és Sandrin birtokaikat, így a Szamos melletti Pálfalvát, Hódost, Szert és Erkedet (az utóbbi kettő Közép-Szolnok m.) egymás között felosztják. [NB! A két testvér apja, [? Agmánd nb-i] Erkedi Sándor fia: Jakab 1349-ben Kusaly birtok (Közép-Szolnok m.) szomszédja (DocTrans. XIV/4, 687). Testvérük, Erkedi Jakab fia: Fülöp Kusalyi Jakcs mesterrel áll perben az Erkeddel határos Kirva tulajdonjoga miatt (1368: DL 30396). Fülöp gyermekei: Zsuzsanna, Sandrin és Erzsébet ( 1406: Zs. II/1, 4808). Szeri Jakab fia: Sándor tanú Aranyos vár tartozékai perében (1388: DF 254826). Leánya Kistárkányi László felesége. Erkedi „Burján" [István] leánya, Ilona, Kusalyi Jakab fia: Miklós felesége Erkedi [István] fiainak, Mihálynak és Istvánnak 80 ft-ért elzálogosított erkedi birtokrészét zálogba adják Kusalyi Jakcs fiainak, György és István mestereknek (1411: Zs. III, 1136). Még az évben az utóbbiak csere útján jutnak Erked birtokába (Zs. III, 1520)]. Pálfalvai Sándor és István panasza: 1379-ben [a Pok nb-i Megyesi] Simon bán fia: János szentmártoni embereit Pálfalvára küldte, ruhát, díszt, fegyvert, barmot vittek el, majd házukból 80 ft.-nyi ezüstöt, a Szent Fülöp és Jakab apostolok egyházából kelyhet, a káplánt is bántalmazták. Majd famulusaival 7 jobbágyot elraboltak. A királyi ember Dobrácsi Miklós fia: Pál, aki 1399-ben perli Bazan-i „Bajnok" István özvegyét az őt illető, a Szatmár m.-i Hódos és Pálfalva birtokokra vonatkozó oklevelek kiadása végett. „Burján" István Bátori István mester familiárisa (1402: C. Tóth: Lelesz II, 57). 1406-ban a Kusalyi Jakcsok Kisgelénes birtokát Pálfalvának nevezik. 1414-ben az idevaló „Burján" fiai/!/: István és Mihály Salánk (Ugocsa m.) ügyében tanúk. István egy évvel később, mint Bátori Péter fia: János szerviense, Dománhidán hatalmaskodik. Ugyanő 1425-ben Nagyzsadányi Mihály fia Tamással és Piskárkosi Györggyel és annak Gergely fiával és valamennyi hódosi nemessel együtt - mint birtokosok - a Nagyzsadány és Hódos közötti határ kijelölésében 8 fogott bíró ítéletét fogadják el. Pálfalvai „Burján" Tamás Kegye ügyében kijelölt királyi ember (1417). Fekvése alapján Pálfalva tetőnélküli körtemplomát ábrázolta Natale Angielini olasz hadmérnök 1565-ben Szatmár ostromáról készített térképén (Bura 2005, melléklet). — M. Szatmárpálfalva (1907), R. Paulesti, j. SM. (Hnt. 1892 v , 1444: 892 kh.).
