Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

JÁNOSI 2. 203. 1322: ad matris eccl-e B. Margarethe de eadem Iwanissis [ D: Juanisy] mg. Jo-isJ-i Petri de ~ (F. VIII/2, 370; AOkl. VI, 844; ErdOkmt. II, 443); 1332-4/PpReg.; Thomas sac. de Ymanusy, Ben. sac. delmanusy (Vat. 1/1, 108, 134); 1349: iob-nes

de Jwanusy (DL41113); 1429>549: p. ChengerJanosi et

pr-i Thybatelke. Kwstaton (DL 24518). A [Szamos balparti] település [a Káta nb-i Csaholyi] Jánosi Péter fia: János mesteré 1322ben, amikor [Szécsi] András erdélyi püspök engedélyt ad Csengerben fakápolna építésére, de a Jánosiban álló, Boldog Margit tiszteletére szentelt anyaegyház jogainak csorbítása nélkül, annak filiájaként. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának Tamás papja az 1332-ben 6, Benedek papja 1334-ben 9 g. pápai tizedet fizetett. 1349-ben Csaholyi Péter fia: János mester panasza szerint csengeri és jánosi-i jobbágyainak szénáját Urai János fia: Pál elhordatta. 1429-ben Zsigmond király Csaliolyi Sebestyén fia: István fiait. Jánost és Lászlót új adomány címén e birtokban és a hozzátartozó Tibatelke és Kostaton pusztákban is megerősítette (DF 211240= LO Stat. C-98). „Elhagyotttemplom" (ActaC), amelynek XV. sz.-i, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, egyhajós, diadalív nélküli temploma alapfalait Varga Béla tárta fel a 80-as évek végén. — Részben Szamosangyalos (Kálnási-Sebestyén, 377: Puszta Jánosi), részben Pátyod (Uo., 310: Jánosi) és Csenger (Uo., 80: Jánost) határába olvadt. JÁRMI, JÁROMTELEKE 204. 1325/325/XVL: p. JáromtelekeJar omteleky (AOkl. IX, 204; Németh 1992, 98-99); 1329/424: p. Irwmyteleth -Jarwnytheleke (Vityi49; AOkl. XIII, 261); 1355: p. Jarmiteluk in Zathmariensi (DL 4501 ; F. IX/2, 433: hibás névalakkal); 1362: p. Jarmy (DL51968; Kállay II, 1446); 1367/549:p-nes... - populosas... in C-u Zotmariensi exist. (DL 77387; Zichy III, 325); 1376>381: p. Jarm/\/ (DL 64100); 1381: p. Jarmy (DL 42202); 1388: ... de ~ (C. Tóth: Lelesz I, 26); 1401: Mich.J. Nic-i, Petri etSt-if-rum eiusdem Mich-i, Geo-if-i eiusdem Nic-i ac Nic-i, Francisci, Blasii, Nic-i, St-i et Mich-is de Jármi (DL 78460; Zichy V, 268; C. Tóth: Lelesz II, 44); 1406: p. Jarmy (Zs. II/l, 5119); p. ~ (C. Tóth: Lelesz II, 167); 1409: Franc, Blasius, Mych., Nie. de - (Uő.: Lelesz III, 182); 1412: u. Jármi (Zs. III, 2922); 1429: p. ~ (DF 211240 = LO Stat. C-98J. A hn.-ben a déli szláv eredetű magyar járom köznév rejlik. A falut Hodász 1286. évi határjárásakor még nem említik, tehát csak ezután jött létre, minden bizonnyal Őr területéből kiszakítva. Feltűnésekor, 1325-ben Kül- és Belszalka határjárása során Külszalka, Máté és Járomteleke, ül. Külszalka, Járomteleke, Papos és Pályi közös határpontjait említik. A Karászi cs. birtoka volt, s 1329-ben a birtok neki jutott Papos felé eső felét (azaz az l

A-t) Karászi Sándor fia: László elzálogosítja 4 Vi d. M.-ért [a Kaplony nb-i] Tákosi (Bereg m.) Sándor fia Sándornak, és Paposi Miklós fiainak, Ivánnak és Lászlónak. 1355-ben „Magyar" Pál özvegye, [a Nádasd nb-i] Gersei (Vas m.) Margit az óbudai apácáknak adja e falut is, amelyet időközben - 1335ben (Engel)-férje vásárolt meg a Karászi-fiúktól. 1362-ben a falu 13 kepe egyházi tizedet fizetett az erdélyi püspöknek. Az óbudai apácáktól 1367-ben kerül vétel útján [a Káta nb-i] Csaholyi János fiai: Sebestyén mester és János, valamint Péter fia: László kezére. 1376-ban Csaholyi Sebestyén fia: István és fivére: János e Szatmár m.-i birtokot szolgálataikért átadják familiárisaiknak, „Balog" Miklós fiainak, Jánosnak, Mihálynak, Lászlónak, Demeternek, Györgynek és Miklósnak. Ehhez Zsigmond király megerősítését is megszerezték 1388-ban a Jármi nevet felvett [Balogjánosi=Kisjánosi] „Balog" Miklós fiai: Mihály, László, György és Miklós (DF 253475; TT. 1889. 732, 178. reg.), akik még ez évben Papos birtok elpusztítói. Közben, 1380-ban Jármi Miklós fiai: Mihály, Demeter és György Radalfon hatalmaskodnak (DL 52353;