Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Kállay II. 1848). 1381-ben Csaholyi „Nagy" János fia: János, ha meghalna, a vásárolt Jármit is fiatal öccsére, Sebestyénre hagyja. Ugyanakkor kötött egyezség szerint Jármi 1/3-a „Cudar" Péter mester feleségét. [Csaholyi] Klárát illeti (DF 253472; TT. 1889, 731, 172. reg.). 1401ben a felsorolt Jármiak panasza szerint Jánosi „Kántor" Péter és „Kántor" László és Bálint hatalmaskodnak Jármi birtokukon, erdejüket kivágva. Zsigmond király 1406-ban bölcsi (Borsod m. ) „Kiscudar" Péter özvegye [Klára] itteni birtokrészét is hűtlenség vétke miatt elvette és Csebi (Abaúj m.) Mihály fiainak, „Orosz" Jakab volt alpohárnokmesternek, Miklósnak, Istvánnak és Lászlónak adományozza. Ám mégsem kerültek e birtokba, mert még az évben Jármi Miklós fia: Mihály és fia: Péter panasza szerint az ott lakó Jakab fiai: István, Miklós és Mihály egyjármi-i birtokrészüket jogcím nélkül használják. 1409-ben pedig Jármi Ferenc, Balázs, Mihály és Miklós kijelölt királyi emberek Papos ügyében. 1412-ben a Jánosiak és a Derzsiek, valamint Csaholyi Sebestyén fia: Dénes. Jármi Mihály fiai: István és Péter, Miklós fia: Miklós, György fia: László megegyezése alapján V. István király (1272) és Bebek István országbíró (1360-69) oklevelei alapján Hodász és Jármi közös határát megállapítják. A falu 1429ben részben ismét a Csaholyiaké lesz, amikor Zsigmond király Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót új adomány címén e birtokukban is megerősíti őket. — Jármi, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1209: 2192 kh.). JENŐ 205. 1322/323: t Jenen (AOkl. VI, 540). A hn. a régi magyar Jenő törzsnévből keletkezett, a Jenő törzsbeliek településére utal. A település 1322-ben a Szatmár m.-i Vasad és Zehon—Zehun határjárásakor tűnik fel. azok szomszédaként. — Talán Vasad határába olvadt. JESZENÖ 206. 1345: t. Iesenew—Ieszenöu [o: Jezeneu—Jezenew] (DL 69672; F. VTII/1, 578-9; a másolatokat ld. Cégény alatt!). A hn. szláv eredetű, tövében az ősszláv aseni. kőrisfa'. A földdarab a Túr {Thür) folyóba ömlő Jeszenő patakról vette a nevét. Neve 1345-ben merül fel, amikor [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiai: János, Jakab mesterek, András, Mihály és Miklós birtokaikon megosztoznak. Az Istvándihoz tartozó föld [a Kölesei és Ártánházi (Szabolcs m.) Bornemissza cs. ősének] Mihálynak és [a Cégényi és Kende cs. ősének] Miklósnak jutott. A földeket Istvándihoz hasonlóan kell felosztani, a szénatermő rét viszont közös használatban marad. — Részben Szatmárcseke (Kálnási 1984, 360: Eszenyő), részben Túristvándi határába olvadt, a községtől Ny-ra, a Túr és a csekei határ között ( JosAufn. /1783-1785/XXVIII. col. 11. sect.: Eszenyő Wald; Révész I, 513: ~, Nagyerdő, Isfvándi; Kálnási 1984, 438: ~). JUBÁNFÖLDE 207. 1327: p. Yobaanfeulde inter p-nes Ewr et Woya (AOkl. XI, 394); 1327/419: p. Jubanfewlde (Zs. VII, 813); 1328/419: p. Jubanfewlde-Jobanfewlde (AOkl. XII, 278; Zs. VII, 813). A hn. a lovagi Yvain—Yven szn.-t tartotta fenn. 1327-ben Őri Pál mester és Vajai Ábrahám fia: János megállapodnak: ha Pál mester esküt tesz 1 nemestárssal a Szatmár m.-i Vaja, valamint Őrteleki és az Őr és Vaja között fekvő Jubánfölde birtokok közötti vitás földek hovatartozására vonatkozóan, akkor János köteles lesz 3 nemes jelenlétében elkülöníteni a nevezett földeket az ő vajai birtokától. A következő évben megtartott határjáráson az érintettek