Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Részege határában említik az idevezető utat ( 1316), a falu irányt jelző hely, Szunával, Tövissel (Közép-Szolnok m.) határos (1338). Ref. temploma „régi, kőből, (korábban) elhagyott" (Acta C), az 1834-es földrengés után lebontották (Gerecze 1906, 767). — M. Iriny, R. Irina, j. SM. (Hnt. 1892, 1200: 1597 kh.). ISTVÁNDI 197. 1344: p. Isthfandi-Istphandy (DL 70550; LK 24 /1946/ 56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. Istvándy [o: Estphandy] (DL 69672; F. VIII/1, 576, 578-80; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1357: mg. Nic.J. Dion-i de Estephand (DL 51772; A. VI, 621; Kállay II, 1251); 1389: Lad.J. Ni-ci de Estphand (Neumann: 102); 1393: Jo.J. Nic-i de Istfand (C. Tóth.: Leleszi, 134); 1406: Geo.f. Nic-i de Istphand (Uő.: Lelesz II, 166). A [Túr jobb parti] falu 1181 után jött létre, névadója az akkor említett Péter fia: István (DL 64073; RA I, 133), vagy még inkább a Szentemágócs nb-i Péternek apja [1244: St-o ... de genere Scenthemagus (DF 253415; F. VII/4, 97; ErdOmkt. I, 197); 1291: Pet.f. St-i (DL 71846; H. VI, 375)]. A hn. az István szn. -d kicsinyítő és -i birtokos képzős alakja, jelentése Tstvánka birtoka . 1344-ben I. Lajos király megerősíti [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiait, Jánost, Jakabot, Andrást, Mihályt és Miklóst jogaikban, örökadományul adva e birtokot is. A következő évben a testvérek birtokaikat megosztották: Istvándi Mihálynak és Miklósnak jutott. Ekkor tartozéka volt Farkasdi, Túri, Jeszenő és Fülestapolnakközi (Phüestupulnukkuzy). Ez utóbbi ma is élő földrajzi név: Fülesd erdeje, Tapolnok, Tapolnok-hát (Kálnási 1984, 438: 445) egymás közelében, az istvándi határban. Megegyeznek abban, hogy az itteni vizeket és az erdőt közösen használják, ugyanígy közös az itteni, Túron lévő malom is, amelyet a falubeliek újítanak meg, míg a szántóföldeket szétosztják. A Túr folyó körüli kápolna melletti kúriát - amelynek közepén almafa van - megosztják: a felső, K-re, Cseke felé eső része a házsorral Mihályé, a másik fele a folyó mellett D-i irányban a házsorral Mánd falu felé Miklósé lett. Az ősök kegyes elhatározásából a Szent Kereszt egyház [eccl. S. Cruciş) az Ered folyón (hn. Penyige határában, Kálnási 1984, 319) egy malmot bír, amely adományt Dénes fiai megerősítik. 1357ben Istvándi Dénes fia: Miklós mester azzal vádolta [a Balogsemjén nb-i] Biri (Szabolcs m.) Tamást és fiát, Lászlót, hogy Kallóban (Szabolcs m.) Henslinus szolgájuktól két, 40 és 20 ft.otérő övet vettek el. Istvándi Miklós fia: László 1389-ben a muzsaji (Beregm.) hegyen 1 szőlőt erőszakkal elfoglalt és 20 hordó bort szüretelt. Istvándi Miklós fia: János kijelölt királyi ember (1393). Istvándi Miklós fia: György felesége Gyulaházi (Szabolcs m.) Gyula fia: János leánya: Orsolya ( 1406). Plébánosa 1516-ban Istvándi „Bornemissza" János fia: Gáspár (LO Proth. parvum 1-268). Ref. temploma „hajdan katolikus... kőből" (Acta C), a gótikus templom alaprajza: SzSzII, 308. — Túristvándi ( 1907), SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1201: 2865 kh.). ISTVÁNTELEKE Ld. Pilis alatt! IVÁNKABÁNHÁZA, IVÁNKAHÁZA Ld. Bánháza alatt! IVÁN(KA)(LEGÉNY)TELEKE 198. 1394: t. Iwanlegentheleke (Zs. I, 3353); 1404: p. Jankatheleke... in C-u Zathmariensi exist, (csonka! C. Tóth: Lelesz III, 120); 1406: t. Iankatheleke (SzSzBOkl. 87); 1412: p. Wanlegentheleke—Iwanlegentheleke (Zs. III, 1640); 1417>450: territórium Iwankatheleke voc. (Uo. VI, 463); pr. Iwakalegentheleke (Uo. VI, 794); 1419: p. Wanlegenteleke (Uo. VII, 1003); 1434: pr. Jwantheleke (DL 44002); 1446: pr. Ivankateleke in C-u de Zabolch exist.
