Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(DF 222275=LO AA. nro. 31); 1450: pr. Ivankalegen theleke-Ivanlegentheleke... territórium Ivankathelek... in C-u de Zabolch exist. (DF 222434=LO AA. nro. 38). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Névadója a XIII. sz. végén élt Vylegen tyukodi birtokos (ld. ott!). A hn. alapjául szolgáló szn. eredeti alakja Wanlegun ( 1165: RAI/ 1, 108), Vanleginus ( + 1209: W. XI, 101). Wanlegen ( 1247: RAI/1, 862), amelyet aXIV. sz. végén már tévesen etimologizáltak. A telekhely feltűnésekor, 1394-ben Piricsei Benedek fiai: János és István tiltakoznak, hogy a pilisi nemesek a Piricse határai között fekvő Ivánlegényteleke földjüket használják. 1404-ben Bogáti (Szabolcs m.) Fülöp [!János] özvegyét, Annát e birtokba is iktatják. Őt, Piricsei Benedek fia: István nővérét, és másik leánytestvérét, Apáti (Szabolcs m.) Kapolcs fia: Imre feleségét 1412-ben iktatják Vanlegenteleke birtokába. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Keresi (Szabolcs m.) Miklós fia Vincének - Bátori Péter fia: János fia: István famulusának - továbbá Pilisi István fia Pálnak/Péternek, László fia Demeternek, Szaniszló fia Istvánnak és Bertalan fia Jánosnak adja e Szabolcs m.-i Pilishez tartozó földterületet is a Lugatha—Lugotha halastóval együtt. A beiktatás ellen Nagypiricsei István, Pilisi László leánya: Anna - Sámelházi Balázs felesége -, Jármi Balázs fia: János és Keresi Fülöp fia: Kelemen tiltakoznak. Nagypiricsei Benedek fia: István - mivel rajtuk kívül közeli férfi és női rokonai nincsenek - nővére, Klára férje, Apáti Kopolch néhai fia: Imre leányaira, a hajadon Zsuzsannára és Klárára hagyományozza az itteni birtokban őt zálogjogon megillető részeit. 1446-ban Ramocsaházi (Szabolcs m.) János fia Gergelyt és Tamást, László fiait, Jánost, Lászlót és Miklóst, nemkülönben Egyed fiait, Simont és Jánost iktatták joguknál fogva e birtokba, azonban Bátori István fiai: András, István, Péter, Pál és László ennek ellentmondtak. 1450ben Bogáti Miklós fia: Mihály és László fia: Luca, valamint Piricsei Kapolcs László fiai: Károly és Mihály tiltakoznak amiatt, hogy Pilisi László fia: Demeter az ő Szabolcs m.-ben fekvő pusztájukat elfoglalta. Ez utóbbi jogait - bemutatva az 1417. évi oklevelet - ekkor visszaállítják. 1406-ban Kispiricsével volt határos, 1434-ben Ivánteleke puszta a Szatmár m.-i Piricse falu határai között fekszik. — Nyírpilis határába olvadt, a községtől DK-re, a bátorligeti határszögletben (Jakab-Kálnási 1987, 309: Logota, a hagyomány szerint község állt a helyén, temploma belesüllyedt a lápba). IZGÉB (IZBÉG) 199. 1429: pr. Izgeb (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: ~ (DL 24518). A hn. a magyar régi nyelvi Izbég szn.-ből származik, hangátvetéssel. Felmerül a szláv zbegből 'menekült, szláv vidékről beköltözött' történő származtatás is. A Szamos bal parti település feltűnésekor, 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia István fiait, Jánost és Lászlót eme Angyaloshoz tartozó puszta birtokában is új adomány címén megerősíti. Egyházas hely volt (Pesty, 1864: az Izged hát fordulóban „Téglás dűlő, hol kápolna volt, máig is lelni tégladarabokat, a Csaholyi nemzetség építtette"). — Nagyobb része Szamosangyalos határába olvadt (Kálnási-Sebestyén, 377: Izgét-hát), a kisebb Csenger határába (Uo., 88: Izgét, a Szamos 1835. évi átvágásakor ez a rész a szamosbecsi határba került át. Uo., 393: Izgét). JAKAB 200. 1373: p. Fabah [o: Jacab] (DL 6127, 31106; F. IX/4, 680; aXVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!). A hn. olvasatára Id. XVIII. sz. első fele: pr. Jakabháza (U et C 160: 40), ahol a pusztát Nyírbátor mezőváros tartozékai között sorolják fel. Az üres és lakóitól elhagyott birtok, amelyet a földesurak és a jobbágyok közösen használnak, 1373-ban [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck