Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

IKLOD 2. 191. 1371 : Jo.J. Petri de Yklod (DL 77469; Zichy III, 420); 1374: Lucas, Geo. et Nie. de Mod de C-u de Zaboch (DL 77583; Uo. III. 566); 1410: Mich, de Iklad (C. Tóth: Lelesz II, 286); 1417: ... de Iklod (Zs. VI. 198); ~ (Uo. VI, 532); 1459: p. ~ (DF212050 = LO Stat. P-22). A település Petneháza területéből vált ki. 137 Üben tűnik fel [Petenyeházi] Péter fia: János nevében, aki királyi emberként [a Gutkeled nb-i] Kisvárdai (Szabolcs m.) János fia: Domonkos ügyében jár el. 1374-ben Szabolcs m.-hez számítják, amikor az idevaló Lukács, György és Miklós Bodon (Szabolcs m.) perében tanú. 1459-ben Petneházi Benedeket, fiait, Györgyöt és Mátét, Petneházi Gergelyt, Jákói (Szabolcs m.) „Szilágyi" Gergelyt és feleségét Zsófiát, Olcsvai Gúti Illést és feleségét Ilonát, Rohodi Antalt és Olcsvai Tamás feleségét, Priscat iktatják e Szatmár m.-i birtok szántóföldjeibe. — Petneháza határába olvadt ( JosAufn. /1783-85/ XXVI. col. 13. sect.: Iklod Morast; Hnt. 1892, 1195: Iklód; Pesty, Szabolcs m.: Jklódpuszta, honnan a falu, a hagyomány szerént, a nagy tatárjáráskor pusztult el. Azonban létezését a falunak tanúsítják a még most is telek nevű falu helyet képező szántás alkalmával ki került téglarakások."). ILK 192. 1322: p. Elk (LK 9/1931/57, 4. reg.; AOkl. VI, 587); p. Elek~Elk (Uo. VI, 617); 1323 ~ (Uo. VII, 202); 1330/XV.: t. Ilk, p. Salk/\/ (Uo. XIV, 416); 1366: p. Elke~Elk (DL 66821 DF 219556 = LO AA. nro. 11); 1411: pr-o Elk nominata in Zathmariensi C-us (F

. X/5, 152 Zs. III, 115); 1417: t. ~ (Uo. VI, 677). A hn. feltehetőleg török eredetű szn.-bői keletkezett magyar névadással. A falu feltűnésekor, 1322-ben a megye szolgabírái [a Gutkeled nb-i] Pál bán fia: Miklós [a Butkai (Zemplén m.) cs. őse] 32 M. értékű tartozása fejében Ilket, Kis- és Nagybacsót adják át az ugyanazon nemzetséghez tartozó Zeleméri (Szabolcs m.) Mihály fiainak, Jánosnak, Mihálynak és Tamásnak. Ez ellen a Kaplony nb-i Imregi (Zemplén m.) Dénes fia: András, mert lik ekkor még az ő örökölt birtoka volt, tiltakozik, s csak a következő évben cseréli el Ilket Pál bán fia: Miklós Kamonya (Zemplén m.) birtokával. Zeleméri János fia Pétertől 1366-ban 100 arany ft.-ért került vissza a falu Nagy- és Klsbacsóval együtt néhai Pál bán fia: Miklós fia Pálhoz. A pusztává lett birtok új adomány címén 141 l-ben is a Butkaiaké, akik közül Péter mester, László fiai: János és Antal, valamint Zsigmond, Sandrin és Ferenc panasza szerint 1417-ben lik és Bacsó földjeiket Madai László, János, Szaniszló, Gergely és Máté, valamint Varsányi [Csebi (Zemplén m.)] Orosz Jakab és László elfoglalták, és kezükön tartják. 1429-ben Zsigmond király e Varsányhoz tartózó pusztában is új adomány címén megerősíti Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót (DF 211240 = LO Stat. C-98). 1330-ban Gemzse (Szabolcs m.) határjárásakor lik földjét is érintik, s azt a pontot, ahol Karász (Szabolcs m.), Bacsó, lik/!/és Nagymada határa találkozik. — lik, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1196: 2377 kh.). ILLÉSKOLCSA Ld. Kolcs alatt! ILLŐ (ÖLLE?) 193. 1321: t. Illeu (A. I, 616; AOkl. VI, 144); p. ~ (Uo. VI, 299); 1347: p. Illu (DL 3884-A. V, 18; DL 51404 = Kállay I, 866); 1347>352: p. Illeu (DL 51608; Uo. I, 1085); 1373: p. Illem [M: Illeu] (DL 6127, 31 106; F. X/4, 680; a XVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!); 1413: pr. Illew (Zs. IV, 1211). A település Árpád második fiának, Üllőnek a nevét viseli. A név azonban Öllének is olvas-