Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

ható (vö. 1405: p. Illew (Somogy m.) Zs. II/l, 4108). Ez utóbbi esetben is a hn. puszta szn.ből keletkezett magyar névadással. A település feltűnésekor, 1321-ben [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck és fiai Bolt (Szabolcs m.) birtokukat elcserélik az ugyanazon nb-i Pál bán fiai: Miklós [a Butkai], István [a Málcai] és Vid [a Ráskai (mindhárom Zemplén m.) cs. őse] Encsencs birtokáért, melynek része ez a földdarab is. Még ugyanazon évben András fia: Bereck és fiai: András mester, váradi éneklőkanonok, János és Lőkös mesterek és Mothuz (Miklós), valamint Bereck testvérének, [Rakamazi (Szabolcs m.)] Györgynek a fiai: János és Mihály birtokaikon, így Illőn is megosztoznak. 1347-ben az 1334 óta folyó örökösödési per lezárásaképp a Szatmár m.-i Illő felét György fiai, a másik felét pedig Bereck fia: Lőkös fiai: Péter és Benedek kapják. 1373-ban Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek osztozásakor e birtok is a földesurak és jobbágyok közös használatában marad. 1413-ban az ugyanazon nemzetségbeli Zeleméri (Szabolcs m.) Péter fia: László e pusztájának az '/t-t is átengedi vejének, Erzsébet leánya férjének, Váradi (Bihar m.) Péter fia: László debreceni királyi sóalkamarásnak [a zeleméri Kamarás cs. ősének]. — Talán a piricsei határ Encsencs felé eső részébe olvadt (Pesty, 1864: Elő rét). ILOBA 194. 1491:p. Yloba-Ylaba-Roba (DL 71026). A falu a nevét az Iloba patakról vette (Pesty, 1864). Más vélemény szerint a hn. puszta szn.ből keletkezett magyar névadással. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) Ilobát is, mint [a nem létező] Jakóvár tartozékát leányának, Katalinnak ( + 1351), [a Pok nb-i Meggyesi] Miklós második feleségének adta hozományul (DL 31053; Sztáray I, 17; Schönherr, 409). Ennek ellenére a falu igen későn, 1491-ben tűnik fel, mint Meggyesallyai Móric fia: István és felesége, Margit vámhellyel is rendelkező birtoka. Egy ellenőrizhetetlen oklevél szerint Meggyesi Móric ( 1421 -41 ) magtalan özvegye, Bátori Zsuzsanna építtette a falu templomát, amelynek a múlt [XVIII. ] században már nem volt nyoma (Henszlmann 1864, 129). — M. Iloba, R. liba, j. MM. (Hnt. 1892, 1197: 6901 kh.). INESZAKOLY(A) 195. É.n. [1290]: t. Zokol in C-u de Zobolch exist. (DL 56469; W. IX, 559; Bánffy I, 22; Kállay 1,34); 1314: t. seu p. Inezakala voc. in C-u de Zothmar exist. ...p. înee Zakala (Zichy I, 147; AOkl. III, 671); 1315:p. Zakul (AOkl. IV, 154); 1329: p. Inazakala in C-u deZabouch exist. (Zichy I, 322-4; AOkl. XIII, 234, 256); 1332:p. Vnezakala voc. in C-u de Zabouch exist. (DL 76461; Zichy I, 396). A hn. előtagja a XIII. sz. közepén élt Tomaj nb-i Inére (Üne, Jüne) utal, míg utótagja szláv eredetű, jelentése sólyom'. 1290-ben IV. (Kun) László király az örökös nélkül elhalt Üne fia: Üne (Jwnef-i June) e Szabolcs m.-ben fekvő földjét [a Balogsemjén nb-i] Mihály ispán fiainak, István mesternek és Pálnak adományozza. Ám nem került a kezükre, mert 1314-ben I. Károly király egy örökös nélkül meghalt ember Szatmár m.-i Ineszakolya földjét vagy birtokát [a Gutkeled nb-i] Hódos fia: Lőrinc mesternek adja. Az adomány hírére Szakolyi Ine ispán özvegye örökölt szakolyi birtokát, (tehát Ineszakolyt) vejének, Szepesi (Bihar m.) Pál fia Mihálynak, leányainak, Katalinnak, Mihály feleségének és a még hajadon Lete-nek adja azzal a kikötéssel, hogy ha Lete birtokos emberhez megy férjhez, akkor Szakoly egésze Mihályé és a feleségéé legyen, ha birtoktalanhoz, akkor vejei és leányai egyformán bírják. Az 1329-ben a már ismét Szabolcs m.-be számított, s Szakolyhoz tartozó Inaszakolya és Görény, valamint a Szatmár m.-i Kisderzs