Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Furman fiával, akit tolvajsággal vádolt. 1219-ben Fermenus hódostói poroszló boroszlóiak és csengenek ügyében jár el. (A VR. két adata ugyanarra a falura vonatkozhat, hiszen a szereplő, Furman—Fermenus ugyanaz a személy. Másképp K. Fábián: VR, 77. ) A meg nem nevezett lakóhelyű Pete fia: Tuboly emléke a közeli vámosoroszi határban maradt fenn (Kálnási, 1984: 482: Tuboly). 1328-ban az idevaló [Gutkeled nb-i Apagyi] Péter fiai: János és Miklós Kápolnásszekeres birtokosai. 1352-ben Tiba fia: Mihály [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse] fia: István idegen kézen lévő birtoka, amelyet unokatestvéreinek, Tiba fiainak, Péternek [az Atyai cs. ősének] és Tamásnak 200 M.-ért (minden M.-t 4 ft.-ban számolva) leköt Beccsel és Tisztaberekkel együtt. 1472-ben Mátyás király Atyai András magvaszakadtéval e birtokát is Rozsályi „Kun" Jakab fiainak adományozza. 1476-ban Gacsályi János és László salánki (Ugocsa m.), uszkai, nagyhodosi, kisrozsályi, zajtai és atyai birtokrészeit 2000 ft.-ért Rozsályi „Kun" Jakab fiainak, Lászlónak, Miklósnak, Kristófnak, Jakabnak és Jánosnak eladják (LO Proth. parvum, fol. 65). Nagyhódos ref. temploma „kőből, romos" (Acta C.). AXIX. sz.-ban Éról Nagypalád, K-ről Garbolc, D-ről Rozsály és Méhtelek, Ny-ról Kishódos határolta (Pesty, 1864). —Nagyhódos (1905), SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1387: 1321 kh.). Ld. még Kishódos alatt! HÓDOS 2. 183. 1264/291 : ad m-m Hudus (DL 90750; RA II/4, 3768); 1376: p. Modus (DL 41996); 1399: p. Hódos, And. J. Mich-is de ~ (C. Tóth: Lelesz I, 273); 1404: And. de ~ (DL 78588; Zichy V, 367); 1406: p. ~ (Zs. 11/1,5087); 1415: And. de H[ od ]os (Uo. V, 1286); é.n.[ 1418-19]: p. ~ (Uo. VI, 2679); 1421: And. de ~ (Uo. VIII, 169); 1425: ~ (DF 221629, 265471); 1425/ XVIII.: ~ (DL 11679, 25777; Szirmay II, 142). A hn. arra utal, hogy a terület hódok által lakott. 1264-ben a szatmári vendégtelepeseknek adományozott erdődi erdő határának a bejárásakor érintik Hódos határát is. 1376-ban Pálfalvi Jakab fiai: István és Sandrin birtokaikat, így a Homoród és a Balkány folyók között fekvő Hódost egymás között felosztják. 1399-ben Dobrácsi Miklós fia: Pál perli Bazani „Bajnok" István özvegyét a Szatmár m.-i Hódosra és Pálfalvára vonatkozó, őt illető oklevelek miatt. 1406-ban Szatmár város szomszédja, ahova út vezet, s Zsadánnyal is határos. Hódosi Mihály fia: András királyi ember (1399, 1404), Vaja ügyében tanú (1415), Apáti és Olcsva ügyében kijelölt királyi ember ( 1421 ). 1418-19-ben Hódos határjárása során az innen Zsadányba és Gyülvészre vezető utakat és a Költősmocsár (ín locopaludoso Kuthusmochar) helyet (Erdőd területén található (Pesty, 1864: Kőtő) említik. Ekkor Piskárkosi György birtokának szántóföldjeiből [Pálfalvi] „Burján" István akart részeket visszafoglalni. A per 1425-ben zárult, amikor Nagyzsadány és Hódos közös határait jelöli ki Pálfalvai István, Nagyzsadányi [Pálfalvi] Mihály fia: Tamás és Piskárkosi György és fia: Gergely, valamennyi hodosi nemes nevében is 8 fogott bíró ítéletét fogadva el. A határjárás során említve: a Nagyzsadány-Hódos közötti út, a Szatmár városából Nagyzsadányba vezető út. — Zsadány és Amac között elterülő puszta. HÓDOS 3. 184. 1424: p-nes walahales: Felsehodos, Alsohodos (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64J. [A Krasznába ömlő Hódos patak melletti] megkettőzött román falu feltűnésekor, 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Felsőhódos és Alsóhódos az utóbbiaknak jutott. — M. Oláhhódos=Béltekhódos ( 1907), R. Hodişa.j. SM. (Hnt. 1892, 1426: 1385 kh.).
