Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
X. Kisdedóvás a második világháború után Szatmár-Bereg megyében
KISDEDÓVÁS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉBEN 1. A szociális problémák tömege A második világháború és az azt követő idők a magyar társadalom olyan megrázkódtatását eredményezték, amelyeknek kísérő jelenségei a szociális problémák tömegében jelentkeztek. Az egész országon, így a vármegyén is végig dúló háborús pusztítások súlyos háborús veszteségeket okoztak. Az ezeket követő infláció, aszálykár, jóvátétel és beszolgáltatási kötelezettség úgy a megye lakosságát, mint a központi kormányzatot anyagilag teljesen erőtlenné tették. Ez azzal járt, hogy a kormány minden igyekezete ellenére nem volt képes a gyermekvédelmet anyagilag úgy felkarolni, hogy az a gyermekek érdekében megnyugtató legyen. így nem maradt más hátra, mint a teljesen lerongyolódott és éhező társadalom segítségét igénybe venni. A szociális szakszolgálat dolgozóinak igen kemény munkát kellett végezniük hivatali helyiség nélkül, dologi segédeszközök hiányában, rendkívül alacsony és elértéktelenedett illetmények mellett, A posta és közlekedési akadályok a járási szociális titkárok mozgását, a községi gyűjtési akciók szervezését sok esetben igen megnehezítették. A vásárosnaményi járásban fokozta az elszigeteltséget az a helyzet is, amibe ez a terület a Tiszahíd németek által történt felrobbantásával került. Ugyanis a járás huszonkét községéből huszonegy település a Tisza túlsó oldalára esett, s így a vasútállomás is csak kompon volt elérhető. A komp viszont nem volt képes huszonegy község forgalmát zavartalanul lebonyolítani. Könnyen elképzelhető, hogy a téli hónapok jégzajlása idején ezek a falvak teljesen elszigetelődtek. Ez pedig igen súlyos következményekkel járt nemcsak közigazgatási, hanem közegészségügyi, gazdasági, kereskedelmi, stb. téren is. 144 A téli utazási, közlekedési nehézségek között nem volt könnyű a járási szociális titkároknak megkísérelni levezetni a nehéz helyzet okozta feszültségeket és mindenütt ott lenni, ahol csak arra szükség volt. 14 ^ 144 Szociális Szakszolgálat a Népjóléti Minisztérium 1/1. Általános Igazgatási Osztályának 1947 évi 10-12. sz. körlevele. 145 SZSZBML. XXII. 2. VII. 138/1946.
