Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében

képező gyermekmenhelyek udvarait a leginkább alkalmas gömbakáccal már ez év őszén ültessék be, a bérelt menhelyeknél pedig lombsátort készíttessenek és ezt két hetenként frissítsék fel, a tisztaságra, a menhelynek alkalmas ívó vízzel és kellő számú edényekkel, a játszóhelyeknek homokkal való ellátására a legnagyobb gondot fordítsák, s a 3-6 éves gyermekeknek a menhelyekbe való beterelését a kisdedóvásí törvény 4, §-ának erélyes alkalmazása mellett foganatosítsák,.."

132 A határozat egy példányát a tanfelügyelőn kívül a főorvos, és a Széchényi Társulat igazgatósága is megkapta tudomásulvétel végett, a járási főszolgabíráknak pedig sürgős intézkedés végett azzal adták ki a határozatot, hogy intézkedéseik eredményéről az év végéig jelentést tenni tartoznak. A hiányos levéltári adatokból is megállapítható, hogy a községek ilyen rövid határidő alatt érdemi intézkedéseket - anyagi fedezet hiányában - nem tudtak tenni. Egyes községek elöljárói terveikről vagy nehézségeikről jelentettek. így pl. Győrtelek körjegyzőséghez tartozó körközsége (Tunyog) állandó helyiség építésének szándékáról számolt be. Nagyecseden pedig a Széchenyi Társulat gyermekmenhely céljára telket ígért vásárolni. A jelentés megtétele idejében (1899. XI. 8.), az ígéret beváltása olyan stádiumban volt, hogy a községi képviselő-testület az óvoda helyiséget kijelölte. Nyírvasvári körjegyzőség (1899 IX. 1.) nehézségként azt hozta fel, hogy sem Nyírvasváriban, sem a csatolt Nyírcsászári községben gyermekmenhelyet azért nem tudnak létesíteni minthogy a községi pótadó mindkét községben 66 %, nagyobb összegű segély nélkül menhely nem is létesíthető, mert a lakosság most is túl van terhelve a templom iskolaépítés és a betétszerkesztési költségek által...."

153 Úgy a lakosság, mint a községek nagyon meg voltak terhelve. Államsegély nélkül nem tudtak sem új gyermekmenhelyeket létesíteni, sem a már meglévő viszonyokat javítani. A trianoni békeszerződés előtti nagy Szatmár vármegye egész területén huszonkettő rendszeres kisdedóvó, egy állandó és százkét gyermekmenhely volt. A rendszeres kisdedóvodákban 2 284 Az állandó gyermekmenhelyen 110 A nyári gyermekmenhelyeken 8 650 Összesen 11 044 óvodáskorú gyermek állt gondozás alatt (az óvodakötelesek 44 %-a).

134 A rendelkezésünkre álló 1895 és 1906 közötti időszak gyermekintézmény-hálózatának és az óvóintézeteket látogató gyermekek számának növekedésénél azt tapasztaljuk, hogy amíg 1895-ban összesen nyolcvanhét gyermekintézményben 7 541 óvodáskorú gyermek állt gondozás alatt, addig 1899-ben százhuszonöt gyermekóvót 11 044 gyermek látogatott. Majd 1906ban a 3-5 éves korú gyermekek ellátására még mindig csak 126 kisdedóvási intézet szolgált, s ezekben 11 700 gyermeket gondoztak. 132 SZSZBML. IV B. 764. 4909/1899. 133 Uo. mint 132. 134 Borovszki Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. 343 p.