Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében
város lett kötelezve a történelmi Szatmár vármegye területén. Ennek ellenére 1894. nyarán csak hetvenhárom település tartott fenn ilyen vagy olyan fokozatú kisdedóvó intézetet. Tehát a közigazgatási bizottság határozta csak 24,2 %-ban lett végrehajtva. Ezen kívül hozott még huszonöt község olyan határozatot, hogy a következő évben (1895) szervezik meg a létesítményt. Tehát mintegy kétszáz község még mindig közömbös magatartást tanúsított a törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekkel szemben. Sőt Szatmár Vármegyei Közigazgatási Bizottság 1894. december 7-én tartott ülésén úgy értékelte a fentebb ismertetett szerény eredményt, hogy az nem tekinthető véglegesnek, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az egyszer már kisdedóvó intézetet létesített községek sem érzik magukat ez intézet fenntartására egyszer s mindenkorra kötelezetteknek, hanem, amint a Széchényi Társulat egy más okon megvonja tőlük a segélyt, feloldozottnak vélik magukat az óvóintézet fenntartásának kötelezettsége alól s tényleg be is szüntetik annak további működését. Ez eljárás pedig határozott ellentétben áll a törvény és utasítások rendeléseivel, s valószínűleg e törvényellenes eljárásban leli magyarázatát azon körülmény is, hogy a hetvenhárom községben szervezve volt nyolcvankettő kisdedóvó intézet közül csupán 10-ben volt megfelelő képesítéssel bíró intézetvezető alkalmazva..," 118 A vármegyei tanfelügyelő kidolgozta, - és a vármegyei közigazgatási bizottságnak bemutatta - az állandó óvoda és nyári menedékház létesítésére vonatkozó megyei tervezetét. Egyben kérte a Közigazgatási Bizottságot, állapítsa meg azoknak a községeknek névsorát, amelyekben állandó óvodát vagy nyári menedékházat kell létesíteni, s tegye meg a 3 %-os pótadó kivetésének engedélyezése iránti javaslatát a miniszterhez. A Közigazgatási Bízottság határozatra emelte a tanfelügyelő által előterjesztett kisdedóvó intézet létesítési tervezetét. Az óvoda vagy állandó menedékház és nyári gyermekmenhely létesítésére kényszerítendőknek jelzett községeket az intézet felállítására kötelezte. Utasította a főszolgabírákat, hogy az egyes községekben a megfelelő kisdedóvási intézetnek legkésőbb 1895- május 1-én történő megnyitására irányuló előintézkedéseiket a határozat kézhezvétele után még az adott évben tegyék meg. Kimondta a Bizottság azt is hogy úgy a már szervezve levő és a most lefolyt évben működött, mint a jelen határozatból folyólag létesítendő kisdedóvás! intézetek a törvény és az utasítások idevonatkozó §-ainak megfelőleg egyszer s mindenkorra szervezetteknek tekintendők, s a jövő évtől kezdve az intézetekben alkalmazandó, kellő képesítéssel bíró intézetvezetők véglegesen alkalmazottak, s állásaikról csak a törvény és utasításokban előírt esetekben s eljárás mellett bocsáthatók el..." 119 A Bízottság - határozatának egyidejű megküldése mellett kérelemmel fordult a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez, hogy a 3 %-os pótadónak a felsorolt községekre történő kivetése végett az illetékes minisztériumok hozzájárulását eszközölje ki. Kimondta annak szükségességét is, hogy az állandó és nyári menedékház vezetőnők kellő képesítéssel rendelkezzenek. Ennek elérése céljából felkérte a tanfelügyelőséget, hogy a menedékház vezetőnőket képesítő tanfolyamok engedélyezése végett forduljon mielőbb a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez. 118 SZSZBML. IV B. 762. 3737/1894., 4986/1895119 Uo. mint 118.