Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XIX. Fővárosi gyermekek téli kihelyezési akciója a Nemzeti Segély útján

1946. augusztusában pedig az Actio Catholica gyermekvonata hozott Szatmár vármegyébe nyaraló gyermekeket Budapestről. Ez a szervezés már sokkal jobban elő volt készítve. A MÁV nagy előzékenységet tanúsított. Két mozdonyt bocsátott a vonatszerelvények vontatására rendelkezésre, s ezzel lehetővé tette, hogy Csengerre és Nagydobosra, - ahonnan a további szétosztás történt - azonnal kiszállíthassák a gyermekeket. A gyermekeket itt pedagógusok kísérték és vitték ki a községekbe. Ebből a csoportból a mátészalkai járás területén negyvenöt gyermek kapott elhelyezést. (Hodászon tizenhat, Mátészalkán három, Nyírcsaholyban tíz, Nyírparasznyán négy, Ópályiban két, Paposon tíz fő). A kísérő Hodászon maradt, - ahol a legtöbb gyermek volt elhelyezve - s időnként meglátogatta az általa hozott, a járás szomszédos községeiben lévő gyermekeket is. A kísérők Hodászon, Mátészalkán, Nyírcsaholyban, Nyírparasznyán, Ópályiban, Paposon - ahol gyermekek elhelyezést kaptak - gyűjtést rendeztek az Actió Catholica által Budapesten rendezett gyermekétkeztetés javára. A gyűjtés szép eredménnyel zárult, több mázsa élelmiszer gyűlt össze, amit a kísérők magukkal vittek.

390 A nyár folyamán a Nemzeti Segély által kihelyezett gyermekek augusztusban hazamentek. Az Actió Catholica gyermekvonata vitte őket vissza, A befogadó családok szeretettel búcsúztak a távozó gyermekektől és sok közülük csomagot kapott a vendéglátó családtól. A gyermekek megerősödve, gyakran két-öt kilogrammos súlygyarapodással tértek haza. Az akció során azonban előfordult olyan eset is, hogy a befogadó családoktól át kellett helyezni a gyermeket új környezetbe, A mátészalkai járás területén 1946. évben pl. három ilyen eset történt.

591 Az ostrom utáni rendkívül leromlott szociális állapotok a fővárosi családokat arra kényszeríttették, hogy legféltettebb kincseiket, gyermekeiket a falusi befogadó családokhoz adják néhány hónapra, amíg azok felerősödnek. A budapesti lakosság elsődleges feladata a pillanatnyi éhség csillapítása volt. A befogadó családok száma a nagy aszálykár következtében és a fogyó élelmiszerkészletek miatt

592 1947-ben jelentősen csökkent, gyermekkihelyezés a továbbiakban már csak kisebb számban fordult elő. 2. A közellátási miniszter 1946 januári ú.n. „kitelepítési" akciója a fővárosi lakosság élelmezésének javítása érdekében. A főváros közvetlenül a második világháború után közellátási szempontból kritikus helyzetbe került. Ezért a közellátási miniszter - félve a téli hónapok válságossá fordulásától - széleskörű ún. „kitelepítési" akciót indított a budapesti lakosság egy részének ideiglenes 390 SZSZBML. Mátészalkai járási szociális titkár 1946. augusztus hónapról készített ad. 51/1946. szt. sz. jelentése. 391 SZSZBML. XXIV. 562. 179/1946. szt. sz. 392 SZSZBML. XXIV 562. ad. 450/1947