Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

Július első hetében, szombaton kaptak 6 kilogramm húst is, aminek nagyon örültek a gyermekek, melyről az óvónő jelentésében így számol be: az elmúlt héten kétszer volt kenyerünk is. Szombaton kaptunk 6 kilogramm húst, aminek nagyon örültek a gyermekek, sajnálom, hogy a vezetőség ezt a nagy boldogságot nem láthatta. Körülülték az asztalt és egy darabig csak nézték a húst, míg aztán egyszerre mondták; „Sokat kérek..."300 Nemcsak az élelmezés volt nagyon szegényes, hanem az intézmény felszerelése is. Júliusban az egyház a saját felszerelési tárgyait elvitte, de még augusztus 24-én sem volt a napközinek egyetlen ülőhelye, egyetlen asztala sem. Az óvodának volt ugyan egy asztala és egy lócája, ezt használták, de ez nagyon kevés volt a gyermekek számához képest. így a lépcsőkön, s a nagyon szűk udvaron ültek a gyermekek az ebéd alatt. Maga a napközi otthon sem volt megfelelő. Az óvónő így minősíti: „...Ami pedig a napközi otthon helyiségeit illeti, röviden kifejezve, nyomortanya..."

501 Mindezek ellenére is óriási jelentőségű volt a napközi otthonos óvoda nyújtotta élelmezés a szegény családok gyermekei részére. Adatok állnak rendelkezésünkre a Kálvin téri napközi otthonos óvodában 1947 november 25-én élelmezésben részesülő gyermekek szüleinek szociális helyzetéről. Ezek a következők: Apja hadifogoly, vagy a gyermek hadiárva 18 fő Menhelyes 3 fő Sokgyermekes család 3 fő Árva gyermek 1 fő Apja elhagyta 1 fő Apja nincs, illetve ismeretlen 1 fő Apja beteg 1 fő Fizet az élelmezésért 4 fő Néhány nappal korábban szabályozta Nyíregyháza város polgármesteri hivatala a napközi otthonokban kiszolgáltatott étkeztetésekért fizetendő térítési díjakat. (K.26397/1947) Elrendelte, hogy 1947 november 1-től ezekben az intézményekben kizárólag az igen szegény sorsú gyermekek részesíthetők ingyenes étkeztetésben, míg a jobbmódúak további intézkedésig napi 1 forint térítési díjat tartoznak fizetni. Térítés nélkül elsősorban a hadiárvák, a hadifogságban lévő szegény szülők gyermekei, a szegény sorsú árva gyermekek és a teljesen vagyontalan, keresetnélkülí szülők gyermekei részesíthetők étkeztetésben..."

502 A fent felsorolt étkezők már e rendelet végrehajtásaként lettek meghatározva. A kiszolgáltatott élelmezésért egyeseknél előírt bizonyos mértékű térítési díj fizetését azzal indokolták, hogy a város anyagi helyzete minden vonalon a legmesszebbmenő takarékosságra int. 300 Uo. mint 296. 301 Uo. mint 296. 302 SZSZBML. XXII. 2. C. VII. 49/1947