Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

Nyíregyháza város minden anyagi nehézsége ellenére az 1946/1947 évi költségvetésének IV I. 3. rovatán a napközi otthonok fenntartására 45 300 forintot biztosított a képviselőtestület. Ebből az összegből a napközi otthont látogató gyermekek ellátása a körülményekhez képest biztosítva volt, viszont nagyobb mérvű beruházásra - fedezet hiányában - a képviselő-testület nem látott lehetőséget. Nyíregyháza város fenntartásában 1947-ben három napközi otthonos óvoda (Csillag u, 4, sz,, Kálvin tér 3. sz., Körte u. 29 sz.) és egy állandó napközi otthon üzemelt, mint állandó gyermekintézmény. E létesítmények körét bővítette még a Honvéd u. (volt Nándor u.) 38. szám alatt lévő Dohánygyári Jövedék által létesített és finanszírozott üzemi napközi otthon, valamint a Széchényi u. 37 szám alatt működő Gyermekbarátok Egyesületének Gyermekotthona (a későbbi „Úttörő" iskolai napközi otthon), Fentieken kívül üzemelt még a Kálvin téri iskolai napközi otthon is (Lásd: 20. sz. kimutatás), egy magánóvoda is működött a Luther-ház fsz. c. alatt Rőzse Istvánné és Gergelyffy Sarolta fenntartásában a jómódú szülők tizennégy gyermeke részére. A Csillag utcai napközi otthonos óvodának technikai okok miatt konyhája még ekkor sem volt, azonban megszüntették azt a korábbi gyakorlatot, hogy étkezési időben a gyermekeket kísérjék át a Kálvin téri óvodába. Most már a készételt szállították át innen a Csillag utcai intézménybe. A Sóstói utca 15. szám alatt működöt a Nemzeti Segély, később a Magyar Vöröskereszt napközi otthonaként üzemelő gyermeklétesítmény, melyet a város 1948. december 28-án saját kezelésébe vett, A Népjóléti Minisztérium úgy a Nemzeti Segély, mint a Vöröskereszt napközi otthon üzemben tartásához pénzbeli hozzájárulást biztosított. A város területén működő községi, egyházi és társadalmi szervek által fenntartott valamennyi gyermekeket és felnőtteket gondozó létesítmény a külföldi segélyakciókból is rendszeresen részesült. A Népjóléti Miniszter 1946. VIII. 13-án (34447/1946, 1,3. sz.) megkereste a polgármestert, intézkedjen aziránt, hogy a működési területén lévő óvodák és napközi otthonok zavartalan téli üzemben tartásához a megfelelő mennyiségű tüzelőt betárolják és a még mindig megrongált óvodaépületek ablakait, ajtóit, kályháit állíttassák helyre. (Ugyanis a nyár folyamán ablaknélküli, megrongált épületekben működtek e létesítmények.) Nemcsak a miniszteri leirat idején, hanem 1947 decemberében is az óvodák és a napközi otthonok épületei, illetve műszaki felszerelése még mindig sok kívánni valót hagyott maga után. Ezek egyike-másika jelentősen megnehezítette az intézmények működését is. így pl. a Körte utca 4. szám alatti óvoda épületének még néhány belső ablaka hiányzott, ami a tanterem fűthetőségét eleve rossz hatásfokúvá tette, hiszen azokban a tüzelőínséges időkben nagy tüzelőanyag többletet kívánt.

305 303 SZSZBML. XXII. 2. C. VII. 37/1947