Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

A Kálvin téri napközi otthonban 1946. februárjában ellenőrzést tartott Dr. Biringer Károly országos közegészségügyi főfelügyelő és megbotránkozott az ott tapasztaltakon. Súlyos kifogást emelt az egyetlen működő nyíregyházi ún. községi napközi otthon helyiségei és működése ellen. Megállapította, hogy a volt Kálvin téri óvoda épületében helyet foglaló napközi otthon helyiségei kicsinyek, s egészségtelenek. A helyiségek fűtése sem volt rendszeres. A főfelügyelő szavai szerint, amit ott észlelt „valóságos közegészségügyi botrány". Mindezt Dr. Kardos Endre megbízott városi tisztiorvosnak a polgármesterhez intézett jelentéséből tudjuk. A szükséges adminisztráció elmulasztása (anyagnaplóvezetés, kiadási okmányok, az egészségügyi könyv felfektetésének teljes hiánya) is súlyos hiányosságként lett megállapítva. Az épület utcai nagytermének hiányzó ablaktáblái, - melyek aránylag nagymértékben károsodtak - akadályozták a téli időszakban a helyiség használatbavételét.

286 A kormányzat 1946-ban nagy súlyt helyezett és állandóan szorgalmazta az óvodák, napközi otthonok, s a napközi otthonnal kapcsolatos óvodák üzembe helyezését, illetve működését. A városban a Kálvin téri napközi otthonos óvoda 1946. április 15-én kezdte meg ilyen minőségben történő működését, amelyben 1946. május 10-én az óvodába járó gyermekek létszáma elérte a 80-at.

287 Tudunk még arról is, hogy a Körte utcai szintén ún. községi óvoda óvónője, (Schmitzer Ilona) Körte utcai szolgálati magánlakásán foglalkozott 1946. májusában néhány gyermekkel, mert a Körte utcai óvoda helyisége szovjet katonai igénybevétel alatt állt.

288 Schmitzer Ilona okleveles óvónő 1944. decemberben, Szabolcs vármegye főispánjától megbízást kapott az akkori „pesti gyermekotthon" vezetésére. Ennek az 1945. augusztusában történt megszűnése után, Schmitzer Ilona óvónő a Körte utcai óvodát nyitotta meg és toborzott gyermekeket. A gyermeklétszám 1946. május 15-én hatvanöt fő volt, ami átlagos viszonylatban is magas létszámnak felelt meg. Különösen magas létszámnak tekintjük akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy dajkája ekkor még nem volt. Az óvónő óriási hivatástudatból végezte munkáját, hiszen 1946. május 15-ig senkitől semmiféle illetményt, vagy más juttatást nem kapott.

289 Bár hiába is kapta volna meg az óvónő a jogos bérét, ekkor az már semmit sem ért a száguldó infláció miatt. Ha a bérből élők megkapták is illetményüket, a pénzérték rohamos romlása következtében mindenki nyomban szabadulni igyekezett tőle, mert a ma megkapott illetményért holnap már semmit sem lehetett vásárolni. A dolgozók a reggel megkapott illetményükkel a zsebükben futottak a piacra, s így a havi fizetésükből tudtak egy liter olajat vásárolni, mert délben esetleg már csak egy doboz gyufát kaptak érte. Ekkor már egy napig sem tartotta meg vásárlóértékét a pénz. Az egymilliárd pengős bankjegy május 18-án jelent meg, míg július 2-án már a „100 ezer B." (százezerbillió) pengő nyomása kezdődött meg. Az 1945-1946-os esztendő minden vonatkozásban az ínség és nyomor jegyében telt el. Az egész megye vándorló hangyabolyhoz hasonlított, állandó mozgásban volt az ország belseje, Budapest felé az utolsó elcserélhető élelmiszerrel, hogy azért ruhaneműt szerezzenek be. 286 SZSZBML. XXII. 2. C. XI. 3391/1945287 SZSZBML. XXII. 2. C. XI. 3228/1945288 Uo. mint 287 289 SZSZBML. XXII. 2. C. XI. 3391/1945-