Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

korban elnéptelenedett falvakban. 5 Elsőként a középkori Baracs falu (Tatárszentgyörgy-Baracs puszta, Pest m.) feltárására került sor, melyet PAPP László vezetett. 1927-1928-ban a templomot, a körítőfal mentén egy pincés kőépületet és a templomdomb másik oldalán egy udvarház-szerű, szintén pincével ellátott kőépületet tártak fel. 1929-ben a becslés szerint 40-50 házból álló településen 33 lakóházat sikerült megtalálni és részben feltárni, ezek közül 13 épületet részletesen felmértek. Sajnálatos, hogy csak 8 ház leírása és alaprajza jelent meg az előzetes közleményben (I—VIII.), 4 kéthelyiséges és 4 háromhelyiséges házé.

6 Ezek voltak az első hiteles megfigyelések a késő középkori falusi lakóház alaprajzára, építésmódjára, tüzelőberendezésére vonatkozólag. Papp László eredményeit a néprajztudomány is felhasználta, hiszen először nyílt lehetőség a népi építészet középkori előzményeit régészeti adatok segítségével felvázolni: Bátky Zsigmond A magyarság néprajzá-ban az alföldi vagy középmagyar háztípus előzményeként tárgyalja a baracsi házakat, jó érzékkel hangsúlyozva a magyar lakóház fejlődéstörténetében fontos jellegzetességeket (kéthelyiséges alaptípus, kéttüzelős ház, füstös konyha, kályhás szoba, a kályhák korai meghonosodása). 7 Papp László 1930-ban Mizse középkori faluban (Lajosmizse-Felsőmizse, BácsKiskun m.) folytatott kisebb feltárást, egy lakóház leírását és alaprajzát közölte (LX. sz. alaprajz).

8 Két másik Mizsén feltárt ház alaprajza Szabó Kálmán könyvében található. 9 Papp László 1931-ig dolgozott Kecskeméten, Felsőalpár ásatását még valószínűleg ő vezette, ahol szintén kutatott házakat.

10 A többi Kecskemét környéki lelőhelyről, ahol középkori lakóházat tártak fel, Szabó Kálmán művelődéstörténeti munkájából értesülünk, nem tudjuk azonban, hogy egy-egy településen hány épület került napvilágra, mivel a szerző pontos ásatási adatokat nem közöl, a kecskeméti múzeum eredeti ásatási feljegyzései és dokumentációi pedig elpusztultak a második világháború alatt. Szabó Kálmán valószínűleg 1927-1931 között folytatott 5 SZABÓ Kálmán 1938. 9-11, 79-87.; MÉRI István 1948. 16-17.; KŐHEGYI Mihály 1974. 442. 6 PAPP László 1931. 139-143. 7 BÁTKY Zsigmond 1941. 209, 223-224, 231, 604-618. kép. 8 PAPP László 1931. 149.; BÁTKY Zsigmond 1941. 612. kép. 9 SZABÓ Kálmán 1938. 388, 392. kép. 0 PAPP László 1931. 150.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1988. 678-679-