Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Pálóczi Horváth András: Az alföldi későközépkori lakóházak: vázszerkezetek és falazatok

ásatást Ágasegyháza, Orgovány és Bene középkori faluban, 1931 után Fülöpszál­lás-Kerekegyházán és Jakabszálláson, 1934-193 5-ben Lakiteleken, 1937-ben Bó­csán. 11 Baracson a település legkésőbbi, a XVI. század második harmadára keltezhető rétegét tárták fel, a felszín alatt a házak maradványait csak vékony réteg takarta, a padlót és a falakat a szántás több helyen elérte, viszont úgy látszik, későbbi épüle­tek szerencsés módon már nem bolygatták meg az objektumokat. Papp László a ba­racsi és a mizsei ásatás során az agyagos omladékréteg alatt 40-50 cm vastag, egyön­tetű sárga agyagfalakat figyelt meg, melyekben más anyag (pelyva, szalmatörek) nem mutatkozott, ezért alapozás nélküli földfalakra gondolt. Másfajta falszerkezet­re utalt az, amikor a külső és belső agyagtapasztás között kb. 20 cm vastag feketés­szürke, feltehetően szerves eredetű réteg volt, ezt néprajzi párhuzamok alapján ka­róvázas, tapasztott sövényfalnak vagy tapasztott nádfalnak tartotta. így készült két épület harmadik helyisége (VI-VII.) és egy háromhelyiséges lakóház teljesen (VIII.). 12 A feltárt házfalak anyaga Szabó Kálmán szerint is csak agyagos föld volt, de tárgyi bizonyítékok híján is nádból vagy vesszőből készített, tapasztott falakat tartott valószínűnek. 13 A leírások arról tanúskodnak, hogy ezeken az ásatásokon a házpadló alatti rétegeket nem kutatták meg, a falak alapozásárkait nem tárták fel, így nem ismerhették fel a falszerkezetet. Az omladékréteg és a padlót fedő hamus­faszenes réteg eltávolítása után megelégedtek a falak helyének megállapításával, bár ez nem minden esetben sikerült, ezért lehetett csak 13 házat felmérni Baracson (,,...a házak legtöbbjénél csak a fekvés irányának felvételére szorítkozhattunk, a részletekből hol egy-két falszöglet, hol egy középfal, hol pedig egyik-másik szélső fal volt felismerhető"). 14 Méri István túrkeve-mórici ásatása óta tudjuk, hogy az ilyen házfalak alapozásárokkal épültek, amelyekben az oszlopok és karók helye megtalálható. Tapasztalataink szerint az agyagos falomladékok eltömik a fal belsejé­ben lévő, elkorhadt karók helyét, s ezeket a „cölöplyukakat" csak finom, kézi bon­tással lehet megtalálni, még így sem minden esetben. Amennyiben felmenő fal nem 11 SZABÓ Kálmán 1938. 81, 84, 96, 108., 387, 389. kép. 12 PAPP László 1931. 146-147. 13 SZABÓ Kálmán 1938. 82. 14 PAPP László 1931. 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom