Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban

1. kép. A zsidódi ásatások 2001/2. számú veremházának keresztmetszete és régészetileg feltárható alaprajzai (1. metszősík a kürtő felett, 2. metszősík a kürtőn át, a 3. metszősík a kürtő alatt) MOLNÁR Erzsébet 2001. 116. 4-5. képek nyomán Márta gyűjtötte össze. 9 Megemlítendő, hogy a legépebb lelet is Etén került elő, az 1930-as években. Csalogovits Józsefek egy teljesen épen maradt kisebb kürtös kemencét ástak ki, amelyet a tatárjárás időszakára kelteztek.

10 A kemencének a hátsó részéhez kapcsolódott egy kisebb kürtő, amely egy kis sárból formázott kéményhez hasonlított. A régész nem tudta meghatározni, hogy a kemence belső vagy külső térben volt-e, de mai tudásunk alapján házbeli eszközre gondolhatunk.

11 A sok adatból álló sort kiegészíthetjük a jellegzetes Árpád-kori külső kemencékkel is, amelyek építésekor is előfordult kürtös változat. A visegrádi Duna parton feltárt két földbe süllyesztett külső kemence szája fölött kis földbe vágott nyílásokat sikerült 9 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 1999- 226-229. 10 CSALOGOVITS József 1935.1-2. 11 MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 1999. 228. 129. lábjegyzet.