Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban
kibontani. 12 Ezek a kürtők a kemencék szájából kitóduló füstöt vezették föl a felszínre, talán még kisebb kiemelkedő részük is volt, amely a talajszint fölé emelte a füstöt. A fenti adatok azt jelzik, hogy az Árpád-kor embere ismerte és alkalmazta a kürtőt. A most felsorolt adatok esetében a kürtő közvetlenül a kemence tűzteréhez kapcsolódott, tehát a kemencében zajló égést segítette elő, de a ház füstmentesítését nem szolgálta. Ilyen szabályozó nyílásokat a közelmúlt néprajzi példáiból is ismerünk, használatukat megértjük, ha Nagyváthy János 1820-ban kiadott Magyar házi Gazdaasszony címú munkájából idézünk. ,,A' kementze szájjá felett épen a' bolthajtás magasságával egyező Lineában vagyon egy lyuk, a' melly két tzólt tészen. Ezt hívják tseresznyegnek, és arravaló, hogy a' lángot nevelje, és a'füstöt kivezesse: Ezenkívül az én Sütőkementzémen vagyon még mind a' két oldalról a' bólthajtáson végig nyúló Léleklik. Ezek kezdődnek bent a ' kementze farában főidszint és a' bolthajtáson végig vezettetvén, a kementze szája felett két oldalról kijönnek, és aravalók, hogy a' lángal égést is segítik: de egyúttal; ha a' kenyér berakás után, a' meleg kitsinynek találtatik: bedugatván, ezt miveli. Ha pedig igen meleg a' Kementze: a dugók kihúzatván, a' meleg mérsékeltethetik. Ez igen szükséges dolog a' Kenyérsütéshez.''13 Tehát a kemence nyílásai csak szabályozó feladatot látnak el, ettől függetlenül a tér, amelyben állnak még lehet füstös (füstöskonyha) vagy füsttelenített (szabadkéményes konyha) is. (2. kép) A kemencéhez csatlakozó kürtőtől lényegileg különböztek a veremház oldalába vágott kürtők, amelyek több méter távolságra voltak a kemencétől, tehát elsődlegesen nem az égést és a sütést szabályozták, hanem a kemencéből kitóduló füst mozgatását segíthették elő (legalább is ezt gondoljuk). Ha a nyúlványok nagy számát tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy még így is széles körben ismert és használt jelenséggel állunk szemben, bár szükséges megjegyeznünk, hogy a veremházak jó részében nem volt nyúlvány, vagyis kürtő. Nem ilyen világos azonban a kép ennek a kürtőnek a funkcióját tekintjük. A kürtő helyzete alapján mindenképpen arra kell gondolnunk, hogy a kemence használatával van szoros kapcsolatban, ezért a 12 GRÓF Péter 1989. 57-67. 13 NAGYVÁTHY János 1820. 73-74.