Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban

nyúlványt megtalálták! Bővebben kifejtve, ha a zsidódi kürtös ház szerkezetét és szintviszonyait metszetében megvizsgáljuk három fontos vízszintes metszősíkot vagy ha úgy tetszik régészeti nyeséslehetőséget kell elképzelnünk, melyekkel modellezhetjük a régészeti feltárás lehetőségeit. A legfelső a kürtő felett helyezkedik el (mint a 2001/2. sz. ház előkerülésekor), ekkor ugyanazt az eredményt kapjuk, mint a régész: egy kürtőt tárhatunk fel. Ha a síkot lejjebb helyezzük, akkor a kürtőt elvágjuk vele és minden esetben árkot kapunk a feltárás eredményeként. A kürtő méretéből adódik, hogy ebben a tartományban van a legnagyobb mozgási lehetőségünk a metszősík föl-le helyezésével. Körülbelül fél méter magasságban mozogva a nyesés mindig árkot eredményez avval a különbséggel, hogy mélyebben rövidebb, feljebb hosszabb árok kerül elő, mivel a kürtő alja ferde vonalban emelkedik. A harmadik lehetőség, hogy a metszősíkot a gödör alja fölött, de még a kürtő alatt vesszük föl. Ebben az esetben a veremháznak nem lesz nyúlványa, illetve nem érzékeljük azt. Tehát azoknál a feltárásoknál, ahol csak a veremház legalját sikerült feltárni nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a háznak volt kürtője. A fenti áttekintés, és az, hogy az esetek többségében a vízszintes metszés ároknak érzékeli az egykori kürtőt arra a feltételezésre enged következtetni, hogy egykoron mindegyik árokkal (nyúlvánnyal) feltárt ház kürtös lehetett J (1. kép) Más leletekből is arra következtethetünk, hogy a kürtő nem volt ismeretlen az Árpád-korban. Az egykori Etén feltárt X-XI. századi veremház (5. sz. ház) kemencéje mellett volt egy földpartba fúrt, függőleges helyzetű kürtő.

8 Ennek érdekessége, hogy a kemence mögötti sarokba fúrták, tehát nem a kemence szájával szemben helyezkedett el, hanem szorosan hozzá építve. A kürtőnek kapcsolata volt a kemencével, de alja a veremház légterébe torkollott. Ezt a megoldást az általánostól eltérőnek tekinthetjük, de ettől még fontos bizonyíték a kürtő előfordulására. Más leleteknél a kisebb méretű kürtő közvetlenül a kemencéhez csatlakozott. Több lelőhelyen is előkerültek ilyen maradványok, ezeket az etei lelet feldolgozásakor Vizi A zsidódi házakkal kapcsolatban Molnár Erzsébet is hasonló következtetéseket fogalmazott meg. MOLNÁR Erzsébet 2001. 115. MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 1999- 226., 259-260. 24-25. kép., MIKLÓS Zsuzsa-Vízi Márta 2001. 270-272.