Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Bene János: A nyírbátori járás tűzrendészeti viszonyai az 1920-as évek második felében

ezzel szemben szalmatetős házat talált a bizottság. Végül a járás székhelyén, Nyírbátorban 1931 első napjaiban tartotta az ellenőrzést Baloghy László vezető jegyző, az elöljáróság 12 tagja és Szűcs Ferenc járási kéményseprő üzletvezető. A legtöbb gondot itt a rakodó helyeknek a lakóépületekhez való közeli volta jelentett, valamint néhány tűzveszélyes, nehezen tisztítható, vagy éppen ajtó nélküli kémény. 23 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy mind a vármegye, mind a járás vezető tiszti karának, mind a községek áldozatkészségének köszönhetően az 1920-as évek végére a nyírbátori járás tűzrendészete, összhangban az egész megyében tapasztalhatókkal, annyira megszilárdult, hogy a helyi önkéntesek megfelelő erőkkel és eszközökkel vehették fel a harcot a „vörös kakassal", kiemelkedő vármegyei, vagy éppen országos hírű tűzi katasztrófa ezeken a településeken nem történt. IRODALOM DIENES István (szerk.) 1939 Szabolcs vármegye. (Vármegyei szociográfiák IV.) Budapest. FÁBIÁN Lajos 1997 Szabolcs, Szatmár, Bereg vármegyék területének és közigazgatási beosztásának változásai 1001-1995- A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Levéltárának Kiadványai. III. Tanulmányok 3- Szerk. NAGY Ferenc. Nyíregyháza. 23 SzSzBMÖL. IV.B.411. 205/1931. 779- doboz