Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
NÉPRAJZ - Pilipkó Erzsébet: „...nekem ő ... az igazi pap...” Pap és közösség viszonya a magyar görög katolikus és ortodox egyházközségekben Kárpátalján az 1990-es változásokat követően
az egyház képviselőjeként úgy érezte, hogy a cselekvési terét alulról korlátozni próbálják, ezért ennek „időben" gátat akart szabni. A beregszászi egyházközséghez két közösség tartozik: egy magyar és egy ruszin. Magyar liturgiát rendszeresen vasárnaponként tartanak, ennek az időpontja kéthavonta változik: hol reggel nyolckor, hol pedig fél tízkor kezdődik. Magyar nyelvű utrennye és vecsernye azonban - mióta a kántor kivált az egyházközségből - egyáltalán nincsen. (A szertartásokat mindkét nyelven a parókus végzi a fiával, ez utóbbi káplánként működik mellette.) A Gergely-naptár szerint a nagyünnepeknek - karácsony, húsvét, pünkösd - csupán az első napját tartják meg a templomban, teljes értékű ünneplésre (a ruszin dominancia miatt) a Julián-naptár szerint kerül sor, amit a „közvélemény" orosz ünneplésként definiál. 19 Ezért ezt az ünneplési rendet a magyar hívek negatív diszkriminációként élik meg. Ráadásul az anyanyelvű liturgiára megfogalmazott egyéni igényeket 20 a parókus kisszerűségnek tartja, és azon elv alapján hárítja el, hogy „a templomban elsősorban mindenki katolikus s csak másodsorban tartozik valamilyen nemzetiséghez:" „...a nemzetiség az egyházba nem számít, ...én mindig mondom; felejtse el mindenki, hogy milyen nemzetiségű, ha átlépi a templom küszöbét, mert akkor ő katolikus, és más semmi, és a nemzetiség majd kinn lesz az utcán...". 21 Ezt a szemléletet a közösségből kiváltak nyelvi arroganciként emlegetik, és sérelemként élik meg: „...elmentem, hogy a meghalt szüleimért kérjek egy misét, mondtam a tisztelendő úrnak, hogy magyarul szeretném, mert én nem értek oroszul, az meg azt mondta-, az Istenke minden nyelven ért, és nem végezte magyarul..." 22 Összetett és bonyolult szituáció ez, az egyházmegye vezetősége ismeri a helyzetet, de változtatásokat eddig nem tett, bár a magyar hívek több alkalommal kérték azt: „K. Gy., régi magyar görög katolikus, írt a püspökségre a magyarság nevébe, hogy így nem mehet tovább, hogy le kell venni (ezt a papot), ... másik papot kérnek, erre a püspök nem is válaszolt... " 2 $ A parókus és a magyar hívek közti rossz 19 PUSZTAI Bertalan 1996. 20 Például betegért, halottért kért liturgikus szetartásokra vonatkozóan. 21 Vallja a parókus, aki ruszin anyanyelvű, és a magyart akcentussal beszéli. 22 Saját gyűjtés, Beregszász, 2001. 23 Saját gyűjtés, Beregszász, 2001.
