Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

már azoknak is feltüntették lakhelyét, akinek egyébként házuk volt a városban. Innen tudható meg például, hogy 1802-ben Tokajban, az Alsó-tized 416 szőlője közül 101-et idegen helyen lakó birtokolt (24,27%), bár ez az arány a ténylegesen módosul, ha figyelembe vesszük a nem helyben lakók nagy része főúr és bene possessionatus volt, akiknek szőlőbirtoka és annak termése sokkal meghaladta a helybéliekét! Barta János számítása szerint, 1818-ban a felmért tokaji szőlők 40%-át (107 fő) extraneusok birtokolták (3383 kapa, 121,6 ha). A 45 nemesi renden lévő vidéki pedig ezen szőlők 77%-át tudhatta magáénak, ami az összes szőlőbirtok 31%-át jelentette. A helyi nemesség ellenben - összesen 17 fő -, a tokajiak által művelt 5072 kapás szőlőnek 19%-át, az összesnek 11,4%-át birtokolta! 40 Lényegében a tárgyalt időszakban az extraneusként feltüntetett személyek jelentős része paraszti birtokos volt, akik főleg a közel eső Szabolcs megyei falvakban (Csobaj, Báj, Ladány, Eszlár) laktak. A tokaji Alsó-tizedben 1802-ben 32 jobbágyi, 5 polgári és 2 egyházi extraneust találunk. 41 A városban összesen 38 jobbágy, 6 polgár és 3 egyházi jellegű birtokos azonosítható. A fertont fizető jobbágyok 270,93 hordó (kb. 1083 kapás terület), a polgárok42 _ a dézsmafizető 3 fővel számolva 29,15 hordó (116,6 kapa), az egyháziak 22,5 hordó (90 kapa) terméssel számolhattak. Ez a három tizedben termett 6021 hordó bor elenyésző mennyiségét tette ki. 43 A fertont fizető egyházi szőlőkön kívül szép számmal találunk adó alól felmentett birtokokat is. Ezek közül 1765-ben Tokajban 14, Tarcalon 12 egyházi birtokost írtak össze. Tokajban összesen 41 (az összes 5,15%-a), Tarcalon 31 (az összes 1,92%-a) szőlőt birtokoltak egyházi személyek, nagyságuk 703 (8,28%), illetve 707 (5,18%) kapányi területet foglalt magába, termésük 254,5 (10,12%) és 141,5 (3,95%) hordót ért el. Tokajban a vidéki egyházi szervek közül az Ungvári Jezsuiták Hétszőlője (200 kapás - 80 hordó), a Jászói Prépostság (66 kapa - 12 hordó), a zalkodi Ecclésia (55 kapa - 16 hordó) birtoka volt jelentősebb. Tarcalon ugyanekkor BARTA János 1995. 142. A jobbágy extraneusok közül 25 csobaji, 5 báji, 3 ládányi, l-l rakamazi, tardosi és tímári lakos volt. A polgárok Kassa, Igló, Eperjes, Késmárk és Szerencs (Schwartz Ábrahám) városából származtak, az egyházi birtokosok a Vallásalap és a báji Református Prédikátor voltak. Köztük egy szabad szőlőt birtokló, és egy Tárcáira tizedet adó személy volt. A jobbágyok esetében az arány 4,49%, a polgároknál 0,48%, az egyháziaknál 0,37%.