Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

a Kassai Jezsuiták 7 darab szőlője (192 kapa - 36 hordó), az Egri Káptalan és Szeminárium (50-50 kapa - 10-16 hordó) birtoka érdemel említést. A mindkét városban birtokló Debreceni Piaristáknak összesen 5 szőlője 83 kapás területen 27 hordó bort termett. Viszont a csak Tarcalon birtokos kassai Szent Szűz Szerzetesrend 150 kapás szőlője 10 hordó bort adott, ami birtokaik elhanyagoltságáról ad tanúbizonyságot. A helyi egyházak közül mindenhol a Római Katolikus birtokok voltak a legkiemelkedőbbek. Tokajban 102 kapás, 34,5 hordót termő, Tarcalon 90 kapás 16 hordó bort adó birtokaik voltak. Ehhez hozzávehetjük még a parókiához tartozó szőlőket is, ez esetünkben 36 (101 kapa) és 28 (78 kapa) hordóval növelte az egyháziak bevételét. Tokajban ezenkívül a helyi Piaristáknak volt számottevő szőlőjük (61 kapa - 26 hordó). Egészen más volt a helyzete a Református Egyházaknak. Az egykor szebb napokat megélt, a XVII. században vezető szerepet betöltő református vallás, az akkor elkezdődő, és a XVTII. században folytatódó ellentétek miatt hátrányba került. Ez tükröződött birtokaik nagyságában is, pedig a két mezővárosban jelentős számú protestáns lakosság élt. 44 Tokajban a reformátusoknak (a xenodókussal együtt) mindössze 15 kapás (5 hordó), Tarcalon 19 kapás (6 hordó) birtokuk volt. Ezenkívül Tokajban még a görög katolikusok (8 kapa - 4 hordó), Tarcalon a kálvinisták (6 kapa - 2,5 hordó) színesítették a birtoklási képet. A tizedösszeírásokból - a többi birtokoshoz hasonlóan - csak részben tudjuk megítélni az egyházi birtokosok szőlőinek nagyságát, termését, mivel ezek egy része szabad jogállású birtokot tudhatott magáénak. Tokajban 1802-ben, összesen 12 különböző egyházi személy 22 szőlőt birtokolt, amelyből 11 szabad, 11 pedig dézsmás volt. A dézsmás szőlőkön összesen 116,78 hordó bor termett. A helyi egyházakon és egyházi személyeken kívül a Vallásalap, a Pócsi Baziliták és a Jászói Prépostság birtokai voltak meghatározóak. ÁRVA Ferenc 1996. 70. Tarcalon 1780-ban a 680 római- és a 40 görög katolikus mellett, 1368 református, 15 lutheránus és 94 zsidó élt. 1828-ban, 1428 volt a római és görög katolikusok száma, 1481 a reformátusoké és ágostai hitvallásúaké, 218 a zsidóké. - BENCSIK János 1995. 166. Tokajban 1771-1772 körül 659 református, 35 római-, 203 görög katolikus, 65 evangélikus, 71 ortodox, 28 zsidó és 124, a forrás által a vallási felekezetet fel nem tüntető személy, cigány és szolga lakott.