Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bartha Elek: Hitélet a görög katolikus lakóházban

Hitélet a görög katolikus lakóházban" Bartha Elek A hagyományos paraszti kultúra és napjaink átalakuló falusi életmódja fontos színtere a lakóház. A lakás céljára szolgáló építmény egyaránt szolgál a pihenés, a családi élet, valamint munkatevékenységek színhelyéül. Ugyanakkor régóta ismert a hazai és a nemzetközi kutatásban, hogy a paraszti porta, ezen belül pedig a lakóház a vallási élet számos megnyilvánulásának tere: rituális tér, szokástér funkciókat is betölt. A mindennapok vallásgyakorlásának állandó kultuszhelye nem elsősorban a templom, hanem az a környezet, amelyben életük nagyobb részét eltöltik, mindenekelőtt a közvetlen lakóhely: a lakóház és a hozzá tartozó porta.

1 A lakóhely szakrális jelentéseket hordoz épített struktúráiban, díszítményeiben, a hozzá fűződő vallásos képzetekben, ünnepeiben, liturgikus, paraliturgikus rítusaiban és azokban az hitéleti eseményekben, amelyeknek rendszeresen vagy alkalomszerűen helyet biztosít. A lakóházak már külső megjelenésükben is a bennük lakók vallási identitásának jegyeit viselik. A ház utcai oromzatának vakolatdíszei, a vértelkek fűrészelt jelei a görög katolikusok házait a más felekezetűektől többnyire kettős vagy hármas kereszttel jelölik meg.

2 A kereszt rákerülhet a melléképületekre is, vagy egyes helyeken nagy gyakorisággal a ház belső szerkezeti elemeire, főként a mestergerendára. * A tanulmány a T032093. sz. OTKA, az 5/025. sz. NKFP, MTA DE Néprajzi Tanszéki Kutatócsoport program keretében készült. 1 A lakóháznak mint az épített környezet részének a vallásgyakorlásban betöltött szerepéről bővebben: GUNDA BÉIA 1961., 1979- valamint BARTHA 1992. további hazai és nemzetközi szakirodalommal. 2 F. TÓTH Balázs 1999- 92.