Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Bartha Elek: Hitélet a görög katolikus lakóházban

A szentsarok A lakóházon belül szakrális szempontból kitüntetett helynek számít a lakószoba folkorisztikai szempontból egyik legtöbbet vizsgált, kutatott része, a kultikus tér, a szentsarok. A magyar görög katolikusok hagyományos lakáskultúrájában és vallási életében a szentsarok funkcionálisan az Európa más népeinél és a magyarság körében is megismert általános képet mutatja. Ez volt a helye a búcsúkról hozott szentképeknek, kegytárgyaknak, imakönyveknek, énekeskönyveknek. Ide helyezték a helyi hitélet során beszerzett és használt szentelményeket: a szentelt gyertyákat, sok háztartásban a virágvasárnapi szentelt barkát, a szenteltvizet. A lakószobának ez a része az itt elhelyezett kegytárgyak, szentelmények révén családi kultuszhellyé vált. Itt imádkozott közösen a család, itt mondták el saját imádságaikat a családtagok. A szentsarok nem egy esetben valóságos házioltárként volt berendezve. A házioltárok állandó kelléke a feszület és a szentelt gyertya, emellett mindig találunk itt szentképeket, Mária-ikont, esetleg szobrokat és más kegytárgyakat. Gyakori a házioltárok virágdíszítménye is. Szerepköre ebben a funkcióban a temploméra emlékeztet: ahogyan a templom a helyi egyházközség, úgy a szentsarok a család vallási életének centruma. A görög katolikus lakásokban lévő szentsarok klasszikus és a XX. század hetvenes éveinek végén még „működés közben" fellelhető példája lehet a ruszin lakosságú Komlóska lakáskultúrája. Az itt található tárgyegyüttesekben a szentképek és a szentek szobrai dominálnak: a máriapócsi kegyképről készült nyomatok, Szűz Mária képei és szobrai, Krisztust, a Szent Családot ábrázoló képek a falon, valamint a latin egyház más szentjeinek képei. Egyes házakban a szentképek a pitvarban is megjelentek. A szentsarkok a hagyományos diagonális elrendezésű szobában többnyire a kemencével átlósan lévő sarkokat foglalták el. 3 Ugyanitt ezeknek a sarkoknak a helyi hitéletben játszott szerepe a hetvenes években már csökkenőben volt. A közös családi ima, ahol még volt ilyen, már nem kötődött ehhez a helyhez, a naponta rendszeresen végzett egyéni imák is egyre ritkábban. A legidősebb korosztály 3 BODNÁR Zsuzsanna 1980. 339.