Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

említett Andrássy br. 130 kapás birtoka 48 hordót, br. Dessewffy Sámuel 134 kapás szőlője 30,5 hordót, a Dadán lakó gr. Gyulay Ferenc 145 kapás birtoka 47 hordós termést adott. A mindkét kamarai mezővárosban birtokló nagy bortermelő és borkereskedő főurak közül gr. Klobusiczky Antal 693 kapás szőlője 256, gr. Szirmay Tamás 660 kapányi szőlője 267 hordós termést adott. A csupán Tarcalon birtokos gr. Károlyi Antal 450 kapányi szőlője 120, gr. Csáky Antal 312 kapás birtoka 105,5 hordó bort termett. Orosz István számítását alapul véve 1 kapányi területet 94 ölnek számolva a következő kép tárul elénk. Klobusitzkynak 54,28; Szirmaynak 51,7; Károlyinak 35,25; Gyulaynak 11,35 hold birtoka volt. Ezen főurak hegyaljai magánbirtokai minden bizonnyal külön-külön is megközelítették a Kamara által birtokolt terület nagyságát - ez Tarcalon 2258 kapás területű 610,5 hordó bort termő birtok volt -, mivel esetünkben a két kamarai mezővároson kívül a régió többi helységét nem vizsgáltuk. 1765-ben, a két kamarai mezőváros közül Tarcalon összesen 25 főúri személy 61 szőlőt mondhatott magáénak, ezek területe 2540 kapa (18,64%), termése 707,5 hordó (19,78%) volt. Tokajban ugyanakkor 20 főúr 48 szőlőt bírt, ezek nagysága 1861 kapát (21,94%) tett ki, termésük 623,5 hordót (24,8%) ért el. A Hegyalja közelében jelentős birtokokkal rendelkező Klobusiczky (Bodrogköz), Barkóczy (pl. Gálszécs), Károlyi (Radvány) családok közelben fekvő uradalmai voltak azok, amelyek a szükséges munkaerő egy részét biztosították, és akiknek falvaiban a hegyaljai bor nagy részét kimérték. Szintén nem kellett messzire szállítaniuk a bort az Andrássyaknak (Tiszadob, Szerencs), Gyulayaknak (Dada) sem. Barta János több tanulmányában kimutatta, hogy a kocsmajövedelmek igen fontos szerepet játszottak a főnemesi bevételek között, ahol az eladott bor túlnyomó többsége saját szőlőikből származott. 38 A középnemesség azon része, amelyik jelentős birtokokkal rendelkezett a Hegyalján, szintén a közeli településeken élt. 39 A XVII. századhoz hasonlóan a XVIII-XIX. században is jelentős szerepet játszott az extraneus birtokosság. Maga a fogalom nem változott ugyan, minden házzal nem rendelkező vidéki 36 kr (krajcár) fertont fizetett, de a XVIII. század végén, 38 Például BARTA János 1997. 190-191. 39 Például a Patay család Bájon, majd Prügyön, Nagy András Csobajon, a Dessewffy család egy része Eszláron és Észak-Szabolcsban stb.