Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

A helyi nemesség tehát több dézsmás szőlőt birtokolt, mint szabadott és a kiváltságos réteg birtokainak csak 44,56%-át tudhatta magáénak. Nemesi szőlők és a birtoklás típusa Tokajban Tokaj 1797 Tokaj 1802 Alsó Középső Felső Alsó Középső Felső nemesek száma 39 24 28 55 7 31 szabad szőlő 46 25 17 45 — 21 dézsmás szőlő 29 12 17 45 8 15 extraneus 2 — 5 — — 1 extraneus szőlő 5 — 7 — — 1 A főnemesi és benne possessionatus nemesség soraiból kerültek ki természetesen a legnagyobb bortermelők, akik a legjobb hegyaljai szőlőket birtokolták. A 18. század közepén gr. Szirmay Józsefnek 641, gr. Klobusiczky Antalnak 290 kapás szőlője volt Tokajban. Ezzel ellentétben br. Dőry Lászlónak „csupán" 70, br. Dessewffy Sámuelnek 47 kapányi birtokot írtak össze. A főúri birtokosság szőlői között dézsmás szőlőket alig, vagy egyáltalán nem találunk. 36 A középnemesség soraiban az arány legtöbbször a dézsmás szőlők túlsúlya felé mozdul el, bár tagjaik között sok, nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező személy volt. Dessewffy Andrásnak 252 kapás szőlőjéből csak 16 kapás volt dézsmás, a Csobajon lakó Nagy Andrásnak 235 kapányi szőlőjében viszont, már csak 65 a szabad terület nagysága. Az uradalom egyik legnagyobb haszonbérlője Bimbó Lázár János 224 kapányi szőlőjének 34 kapája volt mentes a földesúri adó alól. 37 Az általunk már fentebb említett 1765-ös összeírás mind a terület nagyságát mind annak bortermését megadta, fontos támpontot nyújtva ezzel a nemesi bortermelés megítéléséhez, valamint ahhoz is, hogy mennyi kapán termett meg 1 hordó bor. Tokajban és Tarcalon főnemesek közül a már 36 Példának felhozhatjuk br. Andrássy Károlyt, akinek Tokajban 1 szabad (Verebes-48 kapás) és egy dézsmás (Izdenci-30 kapás) szőlője volt. 37 A fenti adatokat lásd ZmLt Tokaj 35. d., év nélkül.