Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

összesen 122 kapás, 38 hordó bort adó szőlője volt. Tarcalon ugyanekkor Kornides Tamás 253 kapa, 66 hordó-; Svartner Márton 104 kapa, 66 hordó bort termő birtokkal rendelkezett. A szőlőt birtokló polgárok közül Tárcaírói Villand János (85 kapa - 23 hordó); Tokajból Károlyi Miklós eperjesi harmincados (57 kapa - 20 hordó) nevét érdemes kiemelnünk. Mindkét városban voltak szőlői Szathmáry Donát eperjesi polgárnak (85 kapa - 24 hordó). Az uradalom alkalmazottai általában nem rendelkeztek nagy kiterjedésű szőlőkkel, bár ezt megcáfolja az akkori prefektus, Kéghly Lipót tarcali birtokainak nagysága (120 kapa - 27 hordó). A domínium fiskálisa, Balázs Mihály viszont a két mezővárosban mindössze csak 25 kapás, 7,5 hordó bort termő szőlőt birtokolt. Az uradalom egyik legnagyobb árendása, a borkereskedelem mellett kocsmáltatással, piaci árusítással is foglalkozó Bimbó Lázár János mindkét oppidumban lévő birtoka (224 kapa - 103 hordó) kiemelkedik a hasonló tevékenységet űző személyek közül. A szőlőbirtokos nemesek számát a dézsmajegyzékekből is nyomon követhetjük. 34 Tokajban 1797-ben a Felső-tizedben 28 (37 szőlő), a Középsőben 24 (38 szőlő), az Alsóban 39 (77 szőlő) nemest írtak össze. Egy-két esetet kivéve birtokaikon szőlőtermesztés folyt, de például Fabrícius Dávid, Tardy Imre birtokán szilva termett. 1797-ben Tokajban a nemesi dézsmás szőlők termése 240,08 hordó bor volt. 35 A Felső tizedben birtokló extraneusok bortermése 33,63 hordó, ami az összes termés 34,96%-át tette ki. Az Alsó-tizedben ugyanakkor mindössze 5,15 hordós terméssel számolhatunk, ez az összes dézsmás termés 5,67%-a. Ugyanakkor 1802-ben a nemesi dézsmás szőlők 718,8 hordós termést adtak. Az Alsó-tized összeírásából megállapítható, hogy milyen arányban birtokoltak szőlőt a Tokajban és a más helyen lakó nemesek. Itt az 55 nemesből 24 helybelit találunk, akik 29 (64,44%) dézsmás és 11 szabad (24,44%) szőlőt bírtak, adózó szőlőik termése 308,42 hordót tett ki, ami az összes, adó alá eső termés (498,65 hordó) 61,85%-a. Barta János elemzésével egyetértve hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a felmérések sokszor pontatlanok voltak, a nemesi rangot kifejező N vagy D betűket az összeírok sokszor elhagyták. A forrásokat alaposan átböngészve kaptuk meg a leírt adatokat. Vö. BARTA János 1997. 183. A Felső-tizedben 96,16; a Középsőben 53,2; az Alsóban 90,72 hordó dézsmás bor termett.