Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - P. Szalay Emőke: XVII. századi törökös jellegű úrihímzések Szabolcs-Szatmár-Bereg megye református gyülekezeteiben

A mindennapi viseleti és lakásdíszítő textíliák mellett az egyházi használatban lévő térítőkön is megtaláljuk az úrihímzést. A katolikus egyház kehelytakarói mellett az úrihímzésű papi miseruhák mutatják ennek a szépséges hímzőművészetnek az erejét.

1 A református egyházban az úrihímzéses úrasztali terítők a mai napig használatban vannak, a gyülekezetekben található a fennmaradt úrihímzések számszerű többsége. A református gyülekezetek gazdag tárgyi anyagot őriznek napjainkban is. Ennek oka, hogy a református egyházban nincsenek olyan előírások, amelyek megszabnák a szertartásokhoz használt tárgyak anyagát, formáját. Ezért a hívek évszázadokon keresztül olyan edényekkel, terítőkkel tisztelték meg egyházukat, templomukat, amelyeket szépnek, értékesnek véltek. így a kor szokásos edényei, térítői díszítették az Úr asztalát, ezekből szolgálták ki az úrvacsorát. A hívek a szent edényeket, térítőket évszázadokon át, sok viszontagság, háborús dúlások, pusztítások közepette megőrizték, és napjainkban is ragaszkodnak hozzájuk. Mivel korunkban sem kerülnek múzeumba, jórészt a kutatók sem ismerik azokat az értékeket, amelyeket a legkisebb falvakban rejtenek az eklézsia ládák. A református gyülekezetek tulajdonában lévő úrihímzésekre az 1934-es református egyházművészeti kiállítás hívta fel a figyelmet. Az úrihímzés-kutatók közül elsőként Palotay Gertrúd munkásságára kell irányítani a figyelmet, aki a református templomok úrihímzésű térítőinek kiemelkedő kutatójaként először fogalmazta meg az úrasztali terítők jelentőségét, kiemelve, hogy az úrihímzés kutatásnak talán legfontosabb kiindulópontjai ezek a jórészt ismeretlen munkák.

2 Munkásságával indította el a magyar úrihímzés kutatásnak az említett anyag együttesre irányuló vonulatát. 3 Az alábbiakban a téma közelmúltbeli kutatói közül azokat soroljuk elő, akik az úrihímzéses emlékek ezen csoportjával foglalkoztak.

4 1 CSERNYÁNSZKY Mária 1942. 2 PALOTAY Gertrúd 1936. 1. 3 PALOTAY Gertrúd 1935., 1937., 1940., 1942. 4 A teljes témára vonatkozó irodalmat lásd P. 2001. SZALAY Emőke 2000. 142-145., LÁSZLÓ Emőke