Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században
A szőlők jogállása megegyezett a XVII. századéval, annyi változást tapasztalunk azonban, hogy a kerti szőlők jelenlétéről a források sokszor nem tesznek említést. A XVIII. század elejének legfontosabb kategóriáját az „információ, komisszió alatti, bizonyos ideig szabad" megnevezésű szőlők jelentették. Ezek a fogalmak ugyanis az elhagyatott, elparlagosodott szőlők újraművelésének kezdetét bizonyítják. Maga a kifejezés főleg a XVIII. század első két harmadában fordul elő nagyobb mennyiségben, fogalma és az azt takaró tényleges helyzet sokféle lehetett: egyaránt jelenthetett még „építés" alatt lévő szőlőket, kertszőlőket, vagy a szőlő dézsmás szolgáltatásait pénzen bizonyos időre megváltott birtokot. 13 Szembetűnő a forrásokból, hogy a XVIII. század elején milyen nagy arányban fogtak szőlőket újra művelés alá. Ezért aztán a szőlőszámok állandó emelkedésének tanúi lehetünk, amit a háborúktól mentes, nyugodt időszak tett lehetővé. Az 1720-as országos, illetve az 1772-es úrbéri összeírás összehasonlítása szerint a dézsmás szőlők nagysága az eltelt időszakban Tokajban 214, Tarcalon pedig 272%-kal emelkedett, tehát több, mint a duplájára nőtt! A források vizsgálatából látható, hogy Tokaj és Tarcal esetében az 1790-es évek elejére mérséklődött a parlagszőlők újraművelésének kedve. Tokajban, 1772-ben 151, 1779-ben 128, 1781-ben 84, Tarcalon 1772-ben 156, 1780-ban 114 ilyen szőlőt találunk. A szabad és dézsmás szőlők pontos arányának meghatározására a források hiányossága miatt kevés lehetőség adódik. 1736-ban a szabad szőlőt birtoklók arányát Barta János 20% körüli értékre tette. 14 Az 1720-as országos összeírás Zemplénben összesen 9464 kapányi hegyvámmal és tizeddel tartozó szőlőbirtokot írt össze, ehhez hozzávéve a Barta János által valószínűsített szabad szőlőket a megyei MOL E 696. 12. cs., 1781. „A tokaji Promontóriumokon szőlőket bíró gazdálkodásnak infrastruktúrája és Kívánságára, kik fel fogott Pallagoknak helyre hozására bizonyos esztendeig szabadságot a Tettes DominiumtulInstáltak". - Az „informatio alatt" lévő szőlők fogalmának leírása egykorú forráson. BARTA János 1996. 57.
