Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században

szőlőterület nagyságát 11.357 kapára becsülhetjük. 15 Tokajban az összeírt 56 „polgár" közül, mindössze 26 főnek (46,43%) összesen 84 kapás szőlőbirtoka volt. Ezen kívül a városban élő 9 taksás nemes és 6 extraneus birtoka összesen 81 kapás szőlőt ölelt fel.

16 A Tarcalon élő 22 jobbágyból 20 szőlőbirtokos volt, amelyek összesen 45 kapányi területen feküdtek. Tokajban ekkor 457 kapás hegyvámmal és dézsmával tartozó szőlőbirtokot írtak össze, Tarcalon ugyanakkor ez 675 kapát tett ki. Feltűnő viszont, hogy a birtokok nagysága igen kicsi. Tokajban az összeírt 62 birtokokból csak 12 főnek volt 10 kapa, vagy ennél nagyobb birtoka (19,35%), az általuk birtokolt terület nagysága viszont 198 kapányi területre terjedt ki (43,33%). Ezek közül a legnagyobb birtokot Nagy Gábor (45 kapa), Szemere József (Abaúj megye 18 kapa) és Baczkó Mihály (Mosón megye - 18 kapa), valamint Eperjes városa (15 kapa) művelte. Tarcalon ugyanekkor 101 birtokost írtak össze, akik közül a 10 kapát meghaladók száma 22 fő (21,78%), birtokaik nagysága 323 kapányi (47,85%) birtokot ölelt fel. A felsoroltak közül a legnagyobb birtokos Iványi János volt (28 kapa), őt követte Mudrány Dániel (Szepes megye), a Kassai Jezsuita Rend 24-24 kapával. Egy évvel később készült uradalmi összeírásban Tokaj szőlőhegyén 252 személy kb. 421 szőlőjét, Tarcalon pedig 307 birtokos 568 szőlőjét jegyezték le.

17 1728-ban Tokajban 390 személy 391 dézsmás szőlőjét kb. 2102 kapányi területűnek tüntették fel.

18 Tokaj és Tarcal esetében az 1720-as összeírás pontatlansága akkor is elénk tárul, amikor az extraneus birtokosok számát vizsgáljuk meg. 1720-ból ugyanis 15 Az 1720-as országos összeírás az Országos Levéltár Filmtárának 3135. számú dobozában található meg. Az összeírásban azonban néhány pontatlanságot felfedezhetünk. Ugyanis a részletes rögzítéskor Liszka hegyein 2218 kapányi birtokot írtak össze, Tolcsván pedig összesen 722 kapát. A részletes összesítő táblázatból Liszkát kihagyták, Tolcsvának pedig 2118 kapányi birtokot írtak be. Ha az összeírás eredményeit elfogadjuk, akkor a Zemplén megyei hegyvámot és dézsmát fizető szőlők nagysága 10.686 kapát tett ki, ami a szabad szőlőkkel együtt 12.723 kapát közelíthette meg. - Tokaj és Tarcal úrbéri összeírásaikor rögzített dézsmás szőlők nagysága, az előbbiben 981 kapát, az utóbbiban pedig 1790,5 kapát tett ki. 16 A forrás nem részletezte a taksások szőlőbirtokának nagyságát. A leírt 6 extraneusnak összesen 21 (12,73%) kapányi szőlője volt. Különválasztásukat az indokolta, hogy ezek nem nemesi származású vidéki birtokosok voltak. 17 MOL U. et C. 116/85 (Tokaj) és 86 (Tarcal), 1721. Árendás borok összeírása. 18 ZmLt Tokaj 35. d., 1728.