Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
TÖRTÉNELEM - Ulrich Attila: Nemesi és jobbágyi szőlők a tokaji uradalom mezővárosaiban a XVIII-XIX. században
vagy külföldön került értékesítésre. Az adóborok az uradalom bevételeinek változó százalékát alkották, és úgy tűnik, a XIX. században ez a bevétel elvesztette jelentőségét a többi haszonvétel mellett. Már a XVII. században törvények írták elő a bortizedelés menetét, amit a későbbi évszázadokban is szem előtt tartottak. 7 Ennek ellenére többször kijátszották a dézsmások figyelmét, akik még a szőlőhegyeken összeírták a királynak járó bor mennyiségét. 1765-ben az uradalom úgy döntött, hogy Tokajban végleg megoldja a tizedelés problémáját. Ettől az évtől kezdve három helyen folyt - cédula kötelező váltása mellett - a decimatio, az egyik központ a Palota hegyen, a másik a „Granárium mellett a Czédula háznál", a harmadik a Bodrogkeresztúr felőli végén volt a városnak. 8 Sőt a prefektus levelében szigorúan megtiltotta, hogy a dézsmás szőlőkből aszú szőlőt görögnek, vagy zsidónak „akármely szín alatt is" eladjanak. Az uradalom tehát szoros ellenőrzése alá vonta a birtokában lévő területek adózását, sőt ha kellett, rendeletekkel változtatták meg az évszázados hegyaljai szokásjogot. 9 A két uradalmi mezőváros szőlőhegyein ugyanakkor érdekes színfoltot jelentettek a már korábban megjelenő szilvások, vagy a XVIII. századtól egyre nagyobb mértékben megjelenő „törökbúza" (kukorica) és káposztaföldek is. Tarcalon 1795-ben a szőlőhegyeken 3 4/8 hold szilvást és 48 3 / 8 hold törökbúza földet jegyeztek fel. 10 Tokajban 1797-ben összesen 26 szilvás és 15 törökbúza földet, 1802-ben 43 szilvás, 28 törökbúza és 4 káposzta földet írtak össze. 11 Ugyanott két évvel korábban (1801) 6l 2 /5 hold szilvást és 21^/4 hold törökbúzaföldet találunk, l 2 7 NÉMETH Péter 1990. Tokaj és Tarcal urbáriumai. A tokaji uradalom mezővárosainak bortizedelési módjait és adózását lásd MOL U. et C. 59/6, 1700 körül. 8 ZmLt Tokaj Uradalomhoz írt kérelmek, 1765. 9 ZmLt Tokaj Uradalomhoz írt kérelmek. 1779- szeptember 16-án a tarcali Dominális Széken kihirdették, hogy az uradalom tudta nélkül belső telket és szőlőt venni és eladni is tilos. A hegyaljai mezővárosok XVII. századi szokásjogának egyik meghatározó eleme éppen az volt, hogy a szőlőnek és egyéb más birtoknak az uraság által nem ellenőrzött szabad forgalma volt! 10 MOLE 696. 12. es., 1795. 11 MOLE 696. 8. es., 1797. és 1802. évi dézsmajegyzékek. 12 MOLE 696. 12. es., 1801.
